Barcaság

(Burzenland), termékeny hegyvidék és lapály Erdély DK-i részében, Brassó vidékén, melyet K., D. és DNy. felől az erdélyi Kárpátok hatalmas láncolatai öveznek be, mig É. felől a Persányi hegysor határolja s K-en az Olt és Feketehegy választja el Erdővidéktől és Háromszéktől. Térfogata mintegy 1600 km², tenger felett való magassága 5-700 m. E területnek legnagyobb része Brassómegyére esik, ÉNy-i a Bucsecs és a Nagy Feketehegy közé nyuló kiöblösödése Fogarasmegyéhez tartozik. A B.-ot a Barca folyó, a Vidombáki s a Tömös patak öntözik, melyek az Oltba ömlenek. Lakói tulnyomóan szászok, kik itt egy külön nyelvvidéket alkotnak s elkülönült helyzetüknél fogva eredeti szokásaikat és erkölcseiket mindeddig megóvták. A B. Erdély legtermékenyebb s legjobban művelt lapályainak egyike; dus térségére D. felől 4 szoros (a Törcsvári, Tömösi, Ó-Sanci és Bodzai) nyilik, amelyeket már a kunok, bessenyők, tatárok, törökök és oláhok berohanásai ellen védelmezni kellett. E célra Brassóvára (a Cenktetőn), Törcsvár, Feketehalom, Höltövény és Királykő várai talán már első királyaink idejében épültek s őrizetükre talán magyar népek rendeltettek, amit abból következtethetni, hogy a B. helynevei többnyire magyar eredetüek. II. Endre 1211. a német vitézrendet hivta be az ottani határok védelmére; annak tagjai néhány helységet építettek, de a király nemsokára visszavette adományát, a vitézek visszaköltöztek Poroszországba, de német telepítvényeseik itt maradtak. A fentemlített várak mint királyi várak az erdélyi vajdáktól függtek s eleintén a B. szász helységei is az ő, illetve a székely ispánok hatósága alatt voltak; I. Lajos 1377. a 13 szász helységet ez alól felmentette s Brassónak rendelte alá. Zsigmond király pedig 1428. megengedte, hogy a B-i szászok polgári pereiket a nagyszebeni törvényszékhez föllebbezhessék. II. Ulászló Törcsvárt Brassónak elzálogosítá s 1500-ban az ahhoz tartozó 10 magyar falut a katonáskodásra és adózásra nézve Brassóhoz csatolta, amely város lassanként az egész B. fejévé és urává lett s a magyar falvak lakosait jobbágyaivá tette. Végre Brassó és Beszterce vidékei a Királyföldhöz csatlakoztak, amelyen Nagyszeben kerekedett felül s akkor a szebeni vagy szász egyetem hatósága az egész Szászföldre terjedt ki. A B. mostani politikai beosztását az 1876. évi XXXIII. t.-c. állapította meg. V. ö. Orbán Balázs: A Székelyföld leirása. VI. kötet, Pest 1873. Hintz: Natur- und Kulturbilder aus dem Burzenland (Brassó 1873). Hunfalvy János: Egyetemes földrajz. Budapest 1886. II. 791. Josef Meschendörfer: Die Gebirgsarten im Burzenlande (Brassó 1860) u. az: Versuch einer urweltlichen Geschichte des Burzenlandes (Brassó 1866). Friedr. Philippi: Die deutschen Ritter im Burzenlande.

Forrás: Pallas Nagylexikon