Baumeister

1. Bernát, német szinész, szül. Posenben 1828 szept. 28. - Elöször Schwerinben lépett mint kardalnok szinre. Utóbb kisebb szinpadokon, majd Hannoverában és Oldenburgban működött; 1852 óta a bécsi burgszinház tagja és 1859 óta udvari szinész. Föleg humoros szerepekben (mint bonvivant is) kitünő, egyuttal a bécsi konzervatoriumnak egyik legjelesebb tanára. - Testvérei: Vilmos (szül. 1815 nov. 17. Berlinben, megh. Görlitzben 1876 április 6.) és Mária (szül. 1820 febr. 1.) szintén szinészek voltak, amaz egyideig Baumüller néven s végül Berlinben; ez 1856-ban vonult vissza a szinpadtól.

2. B. János Vilmos, német állatorvos, született Augsburgban (Bajorország) 1804., megh. Stuttgartban 1846. A stuttgarti állatorvosi tanintézeten tanulmányait befejezvén, a gyakorlatba lépett, hol mint állatismerő és állatorvos képességeinek kiváló jeleit adta. 1831-ben a hohenheimi gazdasági akadémia, 1839-ben pedig a stuttgarti állatorvosi tanintézet tanára lett. Nagyszámu gazd., állattenyésztési és állatorvosi jeles művei közül melyek több kiadásban most is közkézen forognak irodalmunkba ily cimü művét ültették át: Rövid alapos utmutatás a szarvasmarha-tenyésztés üzletéhez, mezei gazdák, szarvasmarha-tenyésztők baromorvosok, tinó-borja-intézeteknél felügyelők számára, fordította Virág József, Pest 1845.

3. B. Károly Ágost, német filologus, szül. Hamburgban 1830 április 24-én, jelenleg Münchenben az irodalomnak él. Tanulmányainak befejezte után nagyobb utazásokat tett, mire tanár s igazgató volt Drezdában, Berlinben Elberfeldben, Lübeckben, Gerában, Halberstadtban s a francia-német háboru után iskola- s miniszteri tanácsos Straszburgban, hol 1882. Manteuffel báró hivatalától fölfüggesztette. Legjelesebb műve a homéroszi himnuszok nagy tudományos kiadása (1860); azután: Kulturbilder aus Griechenlands Religion und Kunst (népszerü előadások 1865), De Atye et Adrasto (1860), Historisches Quellenbuch zur alten Geschichte (3. kiad. 1880) és fényes nagy vállalata: Denkmäler des klassischen Alterthums (1884-1888, 3 kötet).

Forrás: Pallas Nagylexikon