Bazin

(Bösing, Pezynek), rendezett tanácsu város sz. k. város címmel, Pozsonyvmegyében, a KisKárpátok aljában, (1891) 458 házzal és 4507 lak. (250 magyar, 1748 német, 2471 tót; vallás szerint 2:372 róm. kat., 1795 ág, evang. és 326 izr.). a várost kőfal veszi körül, 3 nagy kapuval; a Sur-láp vizeit felvevő Feketeviz patak futja át. 3 kat. temploma van; ezek egyikében, a régi plébániatemplomban, melyet a felső kapu mellett a szentgyörgyi és bazini grófok alapítottak, az Illésházy István nádor által 1609. épített kápolnában ugyanannak sóvári fehér márványból vésett szobra, továbbá egyéb siremlékek láthatók. B. a bazini járás székhelye, van járásbirósága, takarékpénztára, alsófoku ipariskolája tű- és tűárugyára (1891. évi termelése 125 millió drb tű, kivitel Olaszországba), Seyber testvérek vaskovand bányája (1891. 29,672 métermázsa 8902 frt értékben) és vasgálics kénsavgyára. A régebben itt űzött arany- és ezüstbányászat teljesen megszünt. Jelentékeny gyümölcs- és bortermelése. A város eredetét homály fedi; V. István korában (1223) V. Ottokár cseh király elfoglalta a XIV. században a szentgyörgyi és bazini grófok birták, kiknek magvaszakadta után Zápolya Jánosé lett; tőle azonban I. Ferdinánd elvette s hiveinek adományozta. Utóbb Illésházy István tulajdonába került, a város lakói 140,000 tallérért ki akarták váltani, ami azonban nem sikerült. B. 1647-ben megnyervén az országgyülési képviseleti jogot szab. kir. városul ismertetett el. A XVIII. század elején Pálffy István koronaőr zálogában volt; a várkastély, mely a város kerítésén kivül a nyugati oldalon áll, azóta a gr. Pálffy-család tulajdona. B -ban szül. 1783 nov. 25. Zipser Keresztély András természettudós. A várostél félórányira csinos völgyben fekszik a B.-i fürdő, 57 lakó- és 12 fürdőszobával; vize vasas savanyuforrás, melyet főleg női bajok ellen használnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon