Beastlore

(angol, ejtsd: biszt-lór) a. m. állattan, de nem e szó tudományos természetrajzi, hanem a népies képzet-, hit- és babonavilág azon részét jelelő értelmében, amely az állatokra vonatkozik. Tehát u. a., amit francia műszóval Faune populaire-nak neveznek a néprajzi és népélettani tudományoknak a szóbeli hagyományokkal foglalkozó ágában: a folklorisztikában (l. Folklore). A B. magában foglalja az egyes állatok rendszeresen csoportosítható sora szerint az illető állat népies neveit, mellékneveit, jelzőit, válfajainak és nemi v. életkori eltérő alakjainak elnevezéseit; a róla elterjedt népies vélekedések, babonák s hiedelmek összegét; az életmódjára, szokásai és tulajdonságaira, hasznos, vagy káros voltára, fogására, esetleg szelídítésére és tenyésztésére, haszonvételére illetőleg az ellene való védekezésre vonatkozó, részben megfigyelésekét, részben pedig csak hiedelmeket tanusító adatokat. Ide tartoznak a belőlük levonható néplélektani tanuságok egy szempontból való csoportosítása végett azok a közmondások, szólásmódok és egyéb népnyelvhagyományok is, melyekben az illető állat szerepel (állathivogató szók, állatbeszélgetések, állati hangok utánzása, állatmesék, állatokról vett hasonlatok, egyes állatok szerepe a másféle mesékben, népdalokban és egyéb népköltési termékekben stb.). Nemkülönben az állat népies ábrázolásai, diszítési, vagy csonkítási módjai s az ezekhez fűződő hagyományos hiedelmek. Végül az állatnak az emberhez való viszonya nemcsak táplálék vagy munkaerő és segítő társ alakjában, vagy ruházati s egyéb használati anyag szolgáltatójaként, hanem az állati eredetnek, életnek és léleknek az emberivel rokonul ismert jelenségei tekintetéből is, s így mindazon nép-lélektani vallomások, amelyek az embereknek állatoktól való származását illető hiedelmekben, az állatok teremtéséről s egyes tulajdonságaik eredetéről szóló kozmogonai adatokban és aetiologiai mondákban (l. o.), az emberek állatokká és ezeknek emberré való átváltozása hitében és sok más egyéb mitologiai, vagy jelképi elemben nyilvánulnak. Ez utóbbiak már az állattisztelet és az animizmus fejezeteibe is bele vágnak (l. e cikkeket) s ott más, általánosabb szempontból is tárgyalandók. A B. irodalma szétszórt adalékokban már ma is ígen gazdagnak mondható, de összefoglaló s egy néprajzi körülirt terület egész faunáját felölelő, vagy pedig egy bizonyos állat kor- és népközi összehasonlító B.-ját tárgyaló munkákban még vajmi szegény. Mintaszerü az utóbbiak közt: Rolland, Faune populaire de la France, Páris, Maisonneuve 1877-84. 6 köt., a melyhez szüntelen ujabb adalékokkal járul a szerző. Variétés bibliographiques cimü folyóirata. (Saját kiad.) A magyar B. eddig gyüjtött adatai elég nagy számban várnak rendezésre és csoportosításra a Nyelvőr évfolyamaiban s egyéb népköltési gyüjteményeinkben. A csoportosítás a legcélszerübben a következő sorrend szerint történhetik: 1. Házi emlősök. 2. Vad emlősök. 3. Házi madarak. 4. Vadon élő madarak. 5. Hüllők. 6. Halak. 7. Rovarok (ezek közt ismét a) hasznos és b) káros háziak és c) nem háziak) és alsóbb rendüek. Kiváló figyelemben részesítendők a vadászat, halászat és pásztorélet szempontjából nevezetes fajok, melyek a népélet anyagi oldalának legfontosabb tényezői között szerepelvén, erre való vonatkozásuk szempontjából is tárgyalandók és külön monografiákba is csoportosíthatók. Külön fejezetek is szakíthatók ki magánrajzokban való feldolgozásra, ami által a B. alosztályzatai keletkeznek, minő p. a Birdlore (ang. ejted: bardiór), a. m. népies madártan. Sőt egyes állat is tehető ily monografia tárgyává, csakhogy ilyenkor az áttekintendő terület kor- és térbeli határai lehetőleg kiszélesítendők. Ellenben nagyobb állatcsoportok, vagy egy bizonyos hely- és korrajzi egység összes állatai annál szükebb határok között vizsgálandók, minél keskenyebbre vonja ezeket önként a módszeres eljárás és alaposság elég nehezen teljesíthető követelése, mely az ily esetekben az adatoknak kimeritő számára és egészen megbizható minőségére még szigorubb mértéket szab, mint ott, a hol a nagyobb kutatási tér általánosabb tanulságai tekintetéből e részben csekélyebb mennyiségü és súlyú bizony ítékokkal is beérhetni.

Forrás: Pallas Nagylexikon