(angol, ejtsd: biszt-lór) a. m. állattan, de nem e szó
tudományos természetrajzi, hanem a népies képzet-, hit- és babonavilág azon
részét jelelő értelmében, amely az állatokra vonatkozik. Tehát u. a., amit
francia műszóval Faune populaire-nak neveznek a néprajzi és népélettani
tudományoknak a szóbeli hagyományokkal foglalkozó ágában: a folklorisztikában
(l. Folklore). A B. magában foglalja az egyes állatok rendszeresen
csoportosítható sora szerint az illető állat népies neveit, mellékneveit,
jelzőit, válfajainak és nemi v. életkori eltérő alakjainak elnevezéseit; a róla
elterjedt népies vélekedések, babonák s hiedelmek összegét; az életmódjára,
szokásai és tulajdonságaira, hasznos, vagy káros voltára, fogására, esetleg
szelídítésére és tenyésztésére, haszonvételére illetőleg az ellene való
védekezésre vonatkozó, részben megfigyelésekét, részben pedig csak hiedelmeket
tanusító adatokat. Ide tartoznak a belőlük levonható néplélektani tanuságok egy
szempontból való csoportosítása végett azok a közmondások, szólásmódok és egyéb
népnyelvhagyományok is, melyekben az illető állat szerepel (állathivogató szók,
állatbeszélgetések, állati hangok utánzása, állatmesék, állatokról vett
hasonlatok, egyes állatok szerepe a másféle mesékben, népdalokban és egyéb
népköltési termékekben stb.). Nemkülönben az állat népies ábrázolásai,
diszítési, vagy csonkítási módjai s az ezekhez fűződő hagyományos hiedelmek.
Végül az állatnak az emberhez való viszonya nemcsak táplálék vagy munkaerő és
segítő társ alakjában, vagy ruházati s egyéb használati anyag
szolgáltatójaként, hanem az állati eredetnek, életnek és léleknek az emberivel
rokonul ismert jelenségei tekintetéből is, s így mindazon nép-lélektani
vallomások, amelyek az embereknek állatoktól való származását illető
hiedelmekben, az állatok teremtéséről s egyes tulajdonságaik eredetéről szóló
kozmogonai adatokban és aetiologiai mondákban (l. o.), az emberek állatokká és
ezeknek emberré való átváltozása hitében és sok más egyéb mitologiai, vagy jelképi
elemben nyilvánulnak. Ez utóbbiak már az állattisztelet és az animizmus
fejezeteibe is bele vágnak (l. e cikkeket) s ott más, általánosabb szempontból
is tárgyalandók. A B. irodalma szétszórt adalékokban már ma is ígen gazdagnak
mondható, de összefoglaló s egy néprajzi körülirt terület egész faunáját
felölelő, vagy pedig egy bizonyos állat kor- és népközi összehasonlító B.-ját
tárgyaló munkákban még vajmi szegény. Mintaszerü az utóbbiak közt: Rolland,
Faune populaire de la France, Páris, Maisonneuve 1877-84. 6 köt., a melyhez
szüntelen ujabb adalékokkal járul a szerző. Variétés bibliographiques cimü
folyóirata. (Saját kiad.) A magyar B. eddig gyüjtött adatai elég nagy számban
várnak rendezésre és csoportosításra a Nyelvőr évfolyamaiban s egyéb népköltési
gyüjteményeinkben. A csoportosítás a legcélszerübben a következő sorrend
szerint történhetik: 1. Házi emlősök. 2. Vad emlősök. 3. Házi madarak. 4. Vadon
élő madarak. 5. Hüllők. 6. Halak. 7. Rovarok (ezek közt ismét a) hasznos és b)
káros háziak és c) nem háziak) és alsóbb rendüek. Kiváló figyelemben
részesítendők a vadászat, halászat és pásztorélet szempontjából nevezetes
fajok, melyek a népélet anyagi oldalának legfontosabb tényezői között
szerepelvén, erre való vonatkozásuk szempontjából is tárgyalandók és külön
monografiákba is csoportosíthatók. Külön fejezetek is szakíthatók ki
magánrajzokban való feldolgozásra, ami által a B. alosztályzatai keletkeznek,
minő p. a Birdlore (ang. ejted: bardiór), a. m. népies madártan. Sőt egyes
állat is tehető ily monografia tárgyává, csakhogy ilyenkor az áttekintendő
terület kor- és térbeli határai lehetőleg kiszélesítendők. Ellenben nagyobb
állatcsoportok, vagy egy bizonyos hely- és korrajzi egység összes állatai annál
szükebb határok között vizsgálandók, minél keskenyebbre vonja ezeket önként a
módszeres eljárás és alaposság elég nehezen teljesíthető követelése, mely az
ily esetekben az adatoknak kimeritő számára és egészen megbizható minőségére
még szigorubb mértéket szab, mint ott, a hol a nagyobb kutatási tér általánosabb
tanulságai tekintetéből e részben csekélyebb mennyiségü és súlyú bizony
ítékokkal is beérhetni.
Forrás: Pallas Nagylexikon