Beépítési terv

A városok fejlődésében meg kell különböztetnünk a szabályozási tervet (l. város szabályozás, rendezés) a beépítési tervtől; amaz t. i. a szabályozási és rendezési terv a tágabb fogalmat és a főelvet képviseli, mig a beépítési terv a szabályozás végrehajtásának helyes egymásutáni sorozatban való kivitelét jelenti. Hogy ez világosabb legyen, vegyük szemügyre először is a város szabályozását. Midőn egy város lakossága szaporodik, ami az üzleti élet és a forgalmi igények nagyobbodásával jár, természetszerüleg áll elő annak szüksége, hogy mindaz, ami a megnövekedett mindennapi forgalomnak utjában áll, eltávolíttassék és hogy mindazon közlekedési könnyítések, amelyeket a már ugy is megnövekedett forgalomnak természetszerü továbbfejlődése a jövőben meg fog kivánni, megteremtessenek, egyszóval, hogy tágas, egymással helyes pontokon összefutó utak nyittassanak, amelyek a kereskedelem és napi forgalom igényein túl még a közegészség és szépérzék követelményeit is kielégítik. De a város szabályozási terve kiterjed még a puszta területek beépítési és rendezési módjára is és figyelemmel kell lennie ezenfelül még arra is, hogy a kiszélesítendő régi utakon, valamint a nyitandó új utakon és szabályozandó nagy területeken, a tömegesen együttélő lakosság mindennapi szükségleteihez tartozó vizszolgáltatási, viz- és ürülékelvezetési, kövezési, befásítási és világítási műszaki munkálatok, melyek mind igen költségesek, mily mértékben és sorrendben hajtassanak végre. Ez utóbbi pontnál kezdődik a beépítés elvének érvényesülése és ezen elvnek helyes érvényesítésétől nagyban függ a város jóirányu fejlődése: Ezek szerint tehát a beépítési terv nem egyéb, mint a város-szabályozási és rendezési tervnek gyakorlati megtestesülése. A beépítési terv végrehajtásánál a városokban általában szem előtt tartják, hogy a város fejlődésének lehetőleg oly irány adassék, mely mellett a már lakott részek építtessenek ki teljesen; most ezen részeken már többnyire megvannak mindazon feltételek (vizvezeték, csatornázás, világítás), amelyek nagyobb számu lakosságnók összpontosítását is lehetővé teszik és elősegítik. További feladata a beépítési terv helyes végrehajtásának, hogy azok a területek építtessenek be előbb, melyek a már beépített és véglegesen rendezett városrészekkel közvetlen kapcsolódnak, s lehetőleg elkerültessék az, hogy a város teljesen kész területe és a keletkező uj építési telepek között pusztaságok támadjanak melyeknek az őket határoló beépített területekkel való helyes szabályozási összekötése gyakran nagy nehézségekkel jár s ezenkivül még sokfelesleges kiadást okoz az által, hogy a közbeeső puszta területeken is okvetetlenül létesíteni kell mindazon berendezéseket (mint p. műutak építését, vizvezetéket csatornát, stb.) amelyek nélkül a két beépített terület egymással szervi összefüggésbe nem is juthat. A beépítésre kitüzött területek tekintetében igen helyes intézkedés az, amit Amerikában kezdtek nagyobb mérvben alkalmazni, s ami abból áll, hogy a beépítés alá szánt területen előbb elkészítik a vizvezetéki, csatornázási, légszeszvezetéki csöveket, a kocsiutat, a járdákat, egyszóval mindazt, ami a napi igények kielégítésére középítkezési szempontból szükséges. Ilyen intézkedés történt Budapesten is az Andrássy-utnál és teljesen bevált, mert az lett az eredménye, hogy a teljesen elkészült uttest melletti telkek csodás gyorsasággal épültek be. Törvényhozási intézkedések is vannak úgy nálunk, mint a külföldön, amelyek adómentesség és más előnyök biztosításával igyekeznek arra hatni, hogy bizonyos városi területek első sorban építtessenek be. Ilyen nálunk a budapesti nagy köruton épülő házak, teljes állami és fél községi adómentességére vonatkozó törvény; továbbá a szegedi uj építkezésekre vonatkozó kedvezéseket tartalmazó törvény is.

Forrás: Pallas Nagylexikon