Bél Károly András

A hires B. Mátyás fia, történetiró, szül. Pozsonyban 1717 jul. 13., megh. 1782 ápr. 4. Tanulmányait hazájában elvégezve, az altorfi, jenai és straszburgi egyetemeket látogatta. 1740. hazajött és Mária Terézia koronázásán nagy tetszést keltő beszédet tartott. Egy év mulva Lipcsébe ment, s az ottani egyetemen 1743. a bölcsészet rendkivüli, a költészet rendes tanára, rövid idő multán az udvari tanács tagja, az akadémia és kir. könyvtár elnöke lett, a roveredoi tud. akadémia és a göttingai társulat pedig tagjául választá. 1751-1781-ig a lípcsei tudományos és szépirodalmi kiadványok igazgatója, az Acta Eruditorum-nak és a Leipziger gelehrte Zeitungnak szerkesztője volt. Életének önmaga vetett véget. Szinnyei József a Magyar irók élete és munkái c. munkájában 57 művét sorolja fel, melyek nagyrészt történelmi és irodalomtörténeti tárgyuak.

Forrás: Pallas Nagylexikon