Berezin

Nikolajevics Illés, orosz utazó és orientálista, született 1818 jul. 19. a permi kormányzóságban. A kazáni egyetemen a történet-filologiai tudományokra adta magát, beutazta Asztrakánt és a kalmük pusztákat s 1842-45. a kormány megbizásából Keletre ment, miközben Persián, Mezopotámián, kis-Ázsián, Szirián, és Egyiptomon keresztül Konstantinápolyba jutott, ahol egy évet töltött. Visszatérte után 1846. a török nyelvek tanárává nevezték ki a kazáni egyetemre, 1848. nyelvészeti és etnográfiai tanulmány-útra indult, meglátogatta a tatár földet, Szibériát és 1852. alaposan tanulmányozta Bulgar várost. B. 1855 óta ugyancsak mint a török nyelv tanára a pétervári egyetemen működik, ő szerkesztette a nagy orosz enciklopédiának a Keletet tárgyaló részét, őre a szt.-pétervári éremgyüjteménynek és valóságos államtanácsosi rangja van. Ismeri ugyan a Kelet legtöbb nyelvét, de tanulmányaiban mégis főképen csak a törökséggel és a mongolok történetével foglalkozik. Főbb művei orosz nyelven: Pótlék Kazem Bég török grammatikájához (Szt. Pétervár 1847; németül: Zenkertől, Lipcse 1848); Keleti írók könyvtára (Kazán 1849-1854, 2 kötet): Utazás Daghesztánba és Transzkaukázusba (u. o. 1850); Persa nyelvtan (u. o. 1853); Recherches sur les dialects musulmans (u. o. 1848-53, 2 köt.); Utazás északi Persiába (u. o. 1852); Bulgar a Volga mellett (u. o. 1856); A mongolok betörése Oroszországba (Szt.-Pétervár 1842-1854, 2 köt.); A mohammedán vallás a civilizációhoz való viszonyában (u. o 1855); A török faju népek közmondásai (u. o. 1856). Kiadta Rasid Eddinnek. A mongolok története c. munkáját is oroszul (Szt.Pétervár 1858-66).

Forrás: Pallas Nagylexikon