Berezina

4 folyó Oroszországban, amelyek közül a leghiresebb az, amely Minszk kormányzóságban folyik; forrása is itt, a Vitebszk felőli határon van. Nagyobbára délkeletnek folyik; Boriszovnál válik hajózhatóvá; már fölebb csatorna szakad ki belőle a Duna felé; nagyobb mellékvizei: Pliszta, Szviszlocs és Ola. Körülbelül 500 km. hosszú folyás után Rezsica fölött a Dnjeprbe szakad; partjai mindenütt alacsonyak és sok helyen mocsárosak. Világtörténelmi hírnévre a franciáknak 1812 nov. 26. és 28. közt megejtett átvonulása folytán tett szert. Miután I. Napoleon 1812 nov. 13-án Szmolenszket elhagyta Sztudjanka mellett, 3 órányira Boriszovtól É-ra, Eblé generális által a B.-n két hidat veretett. Nov. 26. e két híd készen volt; Oudinot a 2. hadtest élén az egyiken át is kelt és egy orosz csapatot Borisszov felé visszaszorított; másnap Napoleon maga is átment a gárdacsapatokkal a hídon; este felé azonban, midőn az egyik híd már ismételten leszakadt, rettenetes tolongás kezdődött; ez 28-án, midőn az oroszok a hidakat ágyúkkal lövetni kezdték, még fokozódott és közben több ezer ember tönkre ment. Victor maréchal azonban az ötszörösen nagyobb számú, hátulról előnyomuló oroszok ellen a hidat megvédte; ugyanekkor Csicsagov orosz tábornok Oudinot és Ney csapatait előlről rohanta meg, de visszaveretett. 28. esti 9 órakor végre Victor maréchal is megkezdte az átkelést; csak csekély őrséget, de nagyszámu beteget és sebesültet hagyván hátra, akik, midőn nov. 29. reggel a kozákok megjelentek és Eblé a hidakat fölgyujtatta; az oroszok hatalmába kerültek. 70000 franciából 40000 kelt át a B.-n, de a következő napokon ezek közül is számosan pusztultak el.

Forrás: Pallas Nagylexikon