Betüvakság

a nagyagy-féltekék és pedig a tarkólebenyek szürke kérgének elvaltozásából eredő azon bántalom, melynek folytán a betegek a látott és ismert betükre nem ismernek rá és azért nem is tudnak olvasni. Ezen állapot nemcsak a betük, hanem általában a tárgyak felismerni nem tudásával jár. Az ilyen betegek a tárgyakat látják, de jelentőségüket föl nem fogják igy p. az eledel után nem nyulnak, mert a föl mutatott tárgyban az ételt föl nem ismerik, a lángba pedig belekapnak, mert égető hatását föl fogni nem birják. Mivel pedig az agykéreg elváltozása képezi alapját ezen sajátságos «fogalmi» vakságnak, azért kéregbeli vagy lelki vakságnak (Rinden o. Seelenblindheit) nevezik.

Forrás: Pallas Nagylexikon