Bigelow

János, amerikai diplomata és ujságiró, szül. 1817 nov. 25. Maldenben (New-York). 1861. konzul, 1864. diplomáciai ügyvivő, 1865. pedig az Egyesült-Államok követe lett Párisban. Helyzete igen kényes volt: III. Napoleon ugyanis, fölhasználva a déli államok lázongását, a mexikói császárság alapítására törekedett. B. végre beadta lemondását (1866) és visszatért Amerikába. Hosszabb ideig a New-Tork Times főszerkesztője, s utóbb New-York államnak főtitkára vala. Művei közül megemlítendők: Jamaica in 1850 or the effects of sexteen years of freedom on slave colony (NewYork 1852); The life and public services of G. H. Fremont (u. o 1856). Azonkivül írt egy statisztikai munkát: Les États-Unis d" Amérique en 1863, leur historie politique, leurs ressources minéralogiques, agricoles, industrielles et commerciales (Paris 1863): Molinos the quietist (New-York 1882); William Cullen Bryant (1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon