Bóbitás tyukok

-nak neveztetnek azok a tyukok, melyek fejükön tollbokrétát viselnek; több fajta tartozik e csoportba. A bóbitás tyukok homlokcsontjából egy kis domb emelkedik ki s ezen van elhelyezve a tollas bóbita; sajátságos, hogy a homlokcsontból kilyukgatva s a lyukakat kötőanyag tölti ki. A koponya e sajátságos alakulása némelyek szerint kihat az agyvelő fejlődésére is, mely ez esetben nem volna oly tökéletes, mint a közönséges koponyáju tyukoknál, miért is, mint mondják, a bóbitás tyukok buták volnának; mások ellenben azt állítják, hogy a bóbitás tyukok tapasztalt ügyetlenségének nem az agyvelő fejletlensége az oka, hanem az, hogy a bóbita betakarva a szemiket mozgásukat bizonytalanná teszi. Negkülönböztetnek üstökös és valódi bóbitás tyukokat; az előbbiekhez tartoznak a kicsiny, hátraálló tollbokrétáju tyukok (mint a Breda, La Fl(forde)che), az utóbbiakhoz a nagy, teljes bóbitáju s többnyire szakállal biró tyukok (Houndan, Cr(forde)ve-Coeur, pádovai és a török v. szultán tyukok). - B. gyöngytyúk (Numidia cristata Pall.). Hazája nyugati és délkeleti Afrika, de mint diszszárnyast Európában is tartják. Főjellege, hogy fején bársonyfekete bóbitát visel. Nyaka csupasz szürkés violaszinü; tollazata kékesfekete, nagyon apró fehér pettyekkel.

Forrás: Pallas Nagylexikon