Boglárfa

(növ.,) Platanus L.), a boglárfa- vagy Platánfélék (Platanaceae) génusza; tekintélyes fa váltakozó, tenyeresen karéjos és kürtösen pálháslevelekkel, egylaki virágokkal, amelyek a levelekkel egyszerre, május hó elején fakadnak és gömbölyded s hosszu cikkek által elválasztott vacok körül szorosan összezárkózva hosszu kocsánon csüngnek. Az egyik virága csupán számos himet, a másik csakis termőket foglal egybe. Az egyrekeszü magzatban 1-2 pete van, csakhogy az egyiknek elnyomorodása következtében a bőrnemü makk-alaku s a tövén szőrkörnyezte termés mindenkor egymagvu marad. Az egyenes csirát husos magfehérje takarja be. Rügye a levélnyél vastag tövének belsejében fejlődik ki. Összesen ismeretes 5 faja az északi félgömb mérsékelt és szubtropikus éghajlata alatt terem; kettejét nálunk is termesztik. A napkeleti B. (P. orientalis L.) mulató kerteink legszebb fáinak egyike, 20, sőt 25 m. magasságra is felnövekedik, vastag dereka azonban nem magas, inkább ágaival nyulik fel. Világos barna felső kéreghaja az alsó világoszöldről nagy széles foltokban hámlik le; nagy, néha 24 cm. átmérőjü, mélyen bevagdalt levele három- vagy tenyeresen ötkaréju; karéja öblösen lándzsás, néha apróbb karéjocskák vagy fogak sorával. Több változékfaját ismerjük. A napnyugati B. (P. occidentalis L.) 20, sőt 30 m. magas koronává tornyosul; kérge apró pikkelyekkel hámlik le. Nagy levelének három-ötkaréja rövid, alsó lapja állandóan barnaszőrü, nyele is barna. Az északamerikai fa a hidegre kényesebb, mint az előbbi faj, ezért nem oly közönséges. Mind a kettő gyorsan növekszik; könnyü, de szivós fajukat az asztalos és a hajóépítő faragványokra használja. A napkeletit már a régiek ismerték, a görögök ligeteikben vizecskék mellé ültették. A rómaiak a szép koronáju, hamar jutalmazó fát, mely legszebb ágainak elvesztését is kiheveri, szintén megkedvelték és terjesztették. Déleurópában kétezer éveset is mutogatnak. Ismeretes a budapesti Margitsziget tarkalevelü most már 70 éves fája, mely legerősebb ágát még boldog emlékezetü ültetőjének, József nádornak idejében vesztette el és e kies díszkertnek azért még mindig remeke.

Forrás: Pallas Nagylexikon