Bogosz

1. a kaukázusi ábádzok egyik törzse; 2. Abisszinia hegyi vidékeinek egyik benszülött néptörzse, amelynek bőrszine a sárga és sötét fekete-barna közt változik; a négertipustól egyébkép teljesen elütők, főleg arcvonásaikra és vállaikra hosszan lelógó hajukra nézve. A B.-ok ma ugyan keresztények (óhitüek), de inkább csak névszerint, mert valamennyi ősi életszokásaikat megtartották. Minden idegent ellenségül tekintenek, a vérbosszu (merbat) náluk a maga teljességében járja, életmódjuk patriárkális. A család örege, feje (szmi) valóságos királyi tiszteletben részesül. Az uralmat a fiu örökli és pedig a következő szertartás szerint. Az elhalálozott apa tetemét megmossák s ugyancsak ezzel a vizzel megmossák az örökösnek a testét is, akinek a fejét azután ruhával betakarják s így három napon át bőjtöltetik. A bőjt leteltével azután még mindig bekötött szemmel a kunyhó elé vezetik, ahol tehéntrágyát, tövisgallyakat és homokot tésznek elébe. Ha az örökös kezeivel a trágyához nyul, ez a csordákra nézve áldást jelent; ha a tövisgalyakat érinti, háborús idő lesz; ha pedig a homokba mártja kezeit, bő aratás lészen. A nőnek rabszolgai állása van, joga nincs; a férfi kénye-kedve szerint elkergetheti nejét. Minthogy keresztények, a férfinak rendesen csak egy felesége van, de azért a többnejüség is meg van engedve. A törvénytelen gyermeket megfojtják, s régente az édes gyermekeket is eladta a kapzsi apa, darabját egy-egy Mária Terézia tallérért, amely pénznem még mai napig is el van terjedve Abissziniában. A B.-ok csupasz testükre csakis a derék körül kötnek ruhát, kunyhóik faágakból vannak összefércelve, amelyeknek belsejét egy lelógó gyékény szokta két részre osztani.

Forrás: Pallas Nagylexikon