Bohemund

(Boemund), 1. B. I., a normann Guis card Róbert apuliai herceg legidősebb fia, szül. 1065 körül, megh. 1111. 1081. atyját Epiruszba követte, hol hősileg, de siker nélkül küzdött Alexius bizánci császár ellen. Mivel atyja halála után Apuliát mostoha öccse, Róger nyerte el s neki csak a kis otrantói fejedelemség jutott, azon reményben, hogy nagyravágyását és harci kedvét kielégítheti, 1086-ban az első keresztes hadakhoz csatlakozott. Kiváló része volt a doryleumi győzelemben (1097 jul.) s összeköttetése egy antiochiai örmény renegáttal megszerezte a keresztesek számára Sziriának e fontos városát. Miután Kerboga szultán ostromló hadseregét szétverte, Rajmond toulousei gróf ellenségeskedése dacára megalapította az antiochiai fejedelemséget. Kilátásait a jeruzsálemi koronára Bouillon Gottfried halála után megsemmisítette azon körülmény, hogy 1100, a sivasi emir fogságába esett. 1104. kiszabadulván, visszament Európába, s ismét régi ellenségeivel, a görögökkel keveredett háboruba. A szerencse azonban most sem kedvezett neki. Kénytelen volt Durazzo ostromát abban hagyni és kedvezőtlen békét kötni. V. ö. Kugler Bernát, B. und Tankred, Fürsten von Antiochia (Tübinga 1862).

2. B. II., Antiochia fejedelme, az előbbinek ifj. fia, 1126., 18 éves korában kezdett uralkodni. Nőül vette II. Balduin jeruzsálemi királyi leányát, Erzsébetet, de nem sokkal később, 1130-ban az aleppói szultán ellen viselt háboruban elesett. Fejedelemségét három éves leánya, Konstancia örökölte, ki Rajmond poitoui grófhoz, ennek halála után pedig 1152. Chatilloni Rajnáldhoz ment férjhez. - 3. B. III., Konstanciának és Rajmund grófnak fia, 1163. vette át az antiochiai fejedelemség kormányzását. Minden tekintetben gyönge fejedelem, ki, hogy kedvesét, Sybillát a trónra emelhesse, eltaszította nejét, Theodorát, Manuel császár leányát. E miatt az antiochiai papság a fejedelemséget átokal sujtotta; kitört a polgárháboru s B., hogy hatalmát megtarthassa, Szaladin szultánnal gyalázatos békét kötött. Megh. 1201-ben. - 3. B. IV. az előbbinek unokája, Rajmund fejedelem tripoliszi grófnak fia s örököse (1201-33); jelentéktelen fejedelem volt. - 5. B. V., atyját 1251. követé, de a kormányt rövid idő mulva fiának adta át. - 6. B. VI., fejedelemsége alatt egy egyiptomi hadsereg sikertelenül ostromolta ugyan Antiochiát, de 1268 máj. 17. Szeifeddin mameluk szultán a várost elfoglalta és B. uralkodásának véget vetett. Tripoliszi birtokát pedig 1289. foglalták el a hitetlenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon