Boltozat

Bolthajtás, bolt, egy oszlopokkal, pillérekkel v. fallal körített helyiség fölé kőből vagy téglából szerkesztett - ritkábban cementből öntött - födél. Minden B. tehát voltaképen két részből áll: 1. magából a bolthajtásból, 2. a B.-ot tartó szerkezeti alkotó részekből, vagyis a gyámoszlopokból, gyám pillérekből v. gyámfalakból.

A gyámfalakon nyugszik a B. egész terhe, s igy azok tömegének kell ellensulyozni a B. oldalnyomását. Azon falakat, melyek nem hordják a B. terhét, homlokfalak-nak vagy pajzsfalak-nak hijják.

Mennél nagyobb a B. és mennél magasabbak a gyámfalak, annál erősebbeknek kell az utóbbiaknak lenni, hogy a B. oldalnyomását ellensulyozzák.

Az oldalnyomás pedig annál erősebb, mennél laposabb a B. és mennél nagyobb annak saját sulya és a rajta fekvő teher. Minthogy az oldalnyomás a B. alján a legnagyobb, nagyobb fesztávolságu - ívközü - bolthajtásoknál azoknak vastagsága a záradéktól a gyámfalak felé mindinkább erősbödik.

A B. alkotórészek. A bolthajtás és a gyámfalak között levő választóvonal az eredő vonal (kk"), ennek végpontjai a kezdő pontok (l. 1. ábra); a bolthajtás felső felületének legmagasabb helye a záradékpont v. tetőpont; a tetőponton a bolthajtás hosszával párhuzamosan haladó vonala gerincvonal; a hengerfelület középpontján átmenő egyenes vonal (mm") a B. tengelye; a hajlás görbéje (Ks K) a bolthajtás íve; a gyámfalak között levő legrövidebb távolság (S) az ívköz; a záradékpontnak és a két kezdőpontot összekötő vonalnak függőleges távolsága (p) az ívmagasság; az aló és felső ív egymás közötti merőleges távolsága a B. vastagsága (d); B. belső felülete (I) az intrados; a B. külső felülete (E) a bolthát (l. o.) v. extrados; a B. szabad vége a B. homlok. bütüje vagy pajzsa; a Kw. sík a B. talpa vagy lába; a W fal, melyre a B. támaszkodik, a gyámfal; a B.-ot alkotó kődarabok a boltkövek és ezek között a legalsó (a) a kezdökő, a legfelső pedig (t) a zárókő; a B. egy-egy fele a boltszár; a boltköveknek érintkező ferde sikjai a fekvőhézagok, a merőleges érintkező síkok az űtközőhézagok. A B. görbéje szerint a B.-ok lehetnek félkörívesek, szegmentívesek stb. L. Boltív.

A bolthajtások nemei: A dongaboltozat: két, egyenlő magasságu, párhuzamos gyámfal fölé emelt bolthajtás, melyek belső felülete félkörives, csúcsíves, szegmentíves, kosáríves stb. lehet. A dongaboltozat egyenes, ha homloka a tengelyére merőlegesen áll; ferde, ha a homloksík a tengelyhez ferdén áll. Ha a dongaboltozatot kezdősíkjának (2. ábra abdc) két átlóján át (ad) (be) két függélyes síkkal metsszük, akkor az 4 részre lesz osztva, melyek közül két-két átellenes rész egyenlő egymással. A homlokfal felé eső részek KK a süvegek, a gyámfalak felé eső részek WW a vaknegyedek.

A függélyes sikoknak és a dongaboltozat belső görbe felületének álmetszésvonalait gerincíveknek hijják. Ha a dongaboltozatnak két vaknegyedét két süveggel helyettesítjük, melyeknek tetőpontja ugyanazon magasságban fekszik a másik két süvegtetőpontjával, akkor a kereszt boltozatot kapjuk. A keresztboltozatuak tehát 4 pajzs- vagy homlokíve van, két gerincvonala, és négygerincíve. Ha egy dongaboltozatban a két süveget két vaknegyeddel helyettesítjük ugy, hogy mind a 4 vaknegyed tetőpontjai és kezdővonalai egy magasságban feküdjenek, akkor a kolostorboltozatot kapjuk; a kolostorboltozatuak van egy tetőpontja, négy eredő vonala, és 4 gerincíve. A keresztboltozat gerincívei a boltozat belső felületén kiállók (ott az u. n. boltélt képezik), a kolostorboltozat gerincívei pedig a belső felületen bemélyednek.

Ha egy dongaboltozat két végét két fél kolostorboltozattal végezzük be, akkor a teknői bolthajtást kapjuk. Ha egy teknősboltozatot a gerincvonalán alul tetszésszerü magasságban egy, a kezdő síkkal párhuzamos síkkal metsszük, akkor a tükörboltozatot kapjuk, melynek tetejét tehát egy egyenes sík alkotja, s ezzel a B. e neme kiválóan alkalmassá válik a dekorativ festészetre. A kupolaboltozat nem egyéb egytöbbszögü vagy köralaku alapra szerkesztett kolostorboltozatnál.

Gömbalaku kupolaboltozat v. gömbboltozat egy félkörnek forgatásából származik. Világítás céljából a fölül nyitva hagyott gömbboltozatok fölé emelt legtöbbször hengeralaku tornyocskát lámpás-nak nevezzük.

Forrás: Pallas Nagylexikon