Borbély

Tonsores néven már a régi rómaiak ismertek B.-okat; régidőtől fogva a kirurgia több nemével is foglalkoztak, nevezetesen köpülyözéssel, érvágással, tyukszemvágással, foghuzással stb. A mesterség nem nagy tekintélynek örülhetett, mert a céhbe nem fogadták be a B.-okat; csak 1406. nyertek Venceltől szabadalmat, de ezt is csak 1548. kezdték élvezni, amikor az augsburgi törvényhozás őket szabadokká tette. Ez időtől fogva fejlődött a mesterség, de az ujabb ipartörvénykezés a kirurgiai műtéteket egészen elválasztotta a borbélyságtól. a céhkorszak idejében a B.-oknak is nevezetes szokásaik s érdekes diplomáik voltak. Az uj ipartörvény a B.- és fodrászipart a képesített mesterségek közé sorozta s így a B.-ok és fodrászok ipartestületi kötelékbe, vagyis a rendes iparszervezetbe tartoznak.

Forrás: Pallas Nagylexikon