Boué

Aimé, francia geologus, szül. Hamburgban 1794 márc. 16., megh. Bécsben 1881 nov. 22. Egy gazdag, Franciaországból a nantesi ediktum visszavonása után kivándorolt család sarjadéka. Tanult Hamburgban, majd Genfben, Párisban, Edinburghban és Berlinben. 1812-39-ig beutazta Skóciát, Angliát, Irországot, Franciaországot, Svájcot, Németországot és az akkor még geologiai szempontból kevéssé ismert Törökországot, melynek területe neki kedves tanulmány tárgyává lőn. Főmunkája is Törökország történelmi, földrajzi, etnográfiai, geologia stb. viszonyaival foglalkozik: La Turquie d"Europe, Páris 1840, 4 kötet. Ebből külön kiadásában megjelent a geologiai rész Esquisse géologique de la Turquie d"Edurope cimen u. o. 1840. Sokáig élt Párisban, ahol a geologiai társaság titkára, majd elnöke volt. 1848. Bécsbe költözött, ahol a tud. akadémiának is tagjává lett. Geologiai és földrajzi kutatásaink eredményeit több mint 209 műben, térképben és értekezésben rakta le, melyek részint önállóan, részint folyóiratokban jelentek meg. Említett munkáján kivül nevezetesebbek: Essai géologique sur l"Écosse (Páris 1820), Geognostisches Gemälde von Deutschland (kiadta Leonhard, Frankf. 1829), Mémoires géologiques et paléontologiques (Páris 1832-ben), Guide du géologue-voyageur (u. o. 1836), Recueil d"itinéraires dans la Turquie d"Europe (Bécs 1850, 2 köt.). Vagyonának tetemes részét a bécsi tud. akadémiára hagyta, mely ezen «B. alapítvány» kamatjait jelesebb művek kiadására fordítja. 1889. B. saját művét fordította le németre: Die europäische Türkei (Bécs, 2. köt. 1889).

Forrás: Pallas Nagylexikon