Boyle

(ejtsd: bajl), 1. Rikárd, Corkk nagy grófja, szül. Canterberryben 1566., megh. 1643. Londonból Irországba költözött, ahol a gazdag limmeriki Aspley Jankával kelt egybe. Azután Munster grófságnak kormányzója vala, melynek iparát hathatósan emelte. I. Jakab alatt titkos tanácsos s 1516. peer és lord lett. I. Károly főbiróvá s 1631. Irország kincstárnokává nevezte ki. Strafford ellenfeleihez tartozott. A forradalomban a royalistákkal tartott. Önéletrajzát és műveit kiadta Birch.

2. B. Róbert, hires angol fizikus és kémikus, az előbbi fia, szül. Lismore Casteleben (Irlandban) 1627 jan. 25., megh. Londonban 1691 dec. 30. Már ifju korában nagyobb utazásokat tett. Atyja halála után 1644. hazájába visszatért és ott mint gazdag, független ember csakis a tudományoknak élt. Midőn az u. n. «láthatatlan kollégium» (invisible college) alakult, amelyből később 1663. a Royal Society fejlődött, B. ennek egyik alapító tagja lett. Az 1646-54-ig terjedő időszakot folytonos munkálkodásban töltötte. Ez időre esnek a légszivattyura, a légnyomásra, a hang terjedési sebességre vonatkozó vizsgálatai. Később teologiai műveket is irt. Életének utolsó idejében való folytonos gyengélkedése miatt a tudományokkal való foglalkozástól tartózkodnia kellett. Halála előtt az évenkint tartandó 8 Boyle-előadást alapította meg. Műveiből a következőket említjük: New Experiments, Physico-Mechanical, touching the Spring of the Air etc. (Oxford 1660), mely művében leirja javított légszivattyuját és a vele megtett kisérleteit; The sceptical Chymst (Oxford 1661), melyben az Aristotelés-féle négy elem ellen kel ki és valószínünek mondja, hogy sokkal több elem létezik; Experiments and observations upon colours (London 1663); Hydrostatical Paradoxes (Oxford 1666); Cosmical Qualities (Oxford 1670) stb. Műveinek első tökéletes kiadását 1744. Birch dr. adta ki. B. a Gassenditől felelevenített atomelmélt hive volt. Egyik kisebb értekezésében, melynek cime: A defense of the Physico-Mechanical Experiments, against the Objections of Franc. Linus stb., azt a fontos kisérletét irja le, mely az aerosztatika főtörvényének felfedezésére vezetett. E törvényt később Mariotte is felfedezte; szerinte a levegő feszültsége állandó hőmérsék mellett a térfogattal fordított arányban van. B. maga e törvényt oly alakban mondta ki, hogy a levegő a nyomás arányában sűrűsödik és tanítványa Townley észlelte, hogy a manométer higanyoszlopa a csőben levő levegő térfogatával fordított arányban áll. B. kutatási módjával a kémia törénetében uj korszakot nyitott.

B. mondta ki először határozottan azt, hogy a vegyületek alkotórészeik egyesüléséből keletkeznek és egészen más sajátságuak mint maguk az alkotórészek: ez alapon világosan megkülönböztette egymástól a keverékeket és vegyületeket. A kémiai átalakulások megmagyarázására teoriát állított fel, amely a manapság érvényes atom-teoria alapjának tekinthető. Az égés tüneményeivel is foglalkozott és észlelte, hogy a fémeknél sulyosabbak az elégésük révén keletkező vegyületek. E kisérlete annyiban nagy fontosságu, mert az ő korában még az u. n. flogiszton-teoria volt érvényben, mellyel az említett tény ellentétben állott. Az analitikai kémia nagyon sokat köszön B. munkálatainak; ő alkalmazta először a kémlelő szereket.

2. B. Roger, angol államférfiu, szül. Lismoreban (Waterford) 1621 ápr. 15., megh. 1678 okt. 16. I. Károly, mint hét éves gyermeket, Broghill bárójává tette, amiért azután hálából a királynak kivégeztetéseig híve volt. 1649. azonban Cromwell a maga részére nyerte B.-t, amikor aztán részt vett Irország leigázásában. A protektor halála után II. Károly pártjára állott, aki őt 1660. Orrery grófjává és Irország főbirájává tette. Midőn később Ormond herceg hazaárulással vádolta; B. igazolta magát, állásáról azonban egyuttal önként leköszönt. Utolsó éveit a tudományoknak és a költészetnek szentelte. Parthenissa c. regényén kivül több szomorujátékot irt. State letters c. közérdekü levelei csak halála után jelentek meg (1742). V. ö. Stephen, Dict. of Nat. Biogr. VI. 123. lap.

Forrás: Pallas Nagylexikon