Brewster

(ejtsd: brusztr) Dávid sir, angol fizikus, szül. Sedburghban (Roxburgshire), Skóciában 1781 dec. 11., megh. Allerly-House-ban (Melrose mellett) 1868. febr. 10. Kezdetben teologiával foglalkozott, aztán ügyvéd volt, végül a st.-andrews-i egyetemen a fizika tanára. 1859. az edinburghi egyetem kancellárjává választották. Az ő kezdeményezésére jött létre 1831. Yorkban a természetvizsgálók vándor gyülése, melyből a «British Association for the Advancement of Science» keletkezett. Jameson-nal együtt 1819. alapította az Edinburgh Philosophical Journal c. folyóiratot melyből később az Edinburgh Journal of Science vált. Ő szerkesztette az Edínburgh Encyclopaedia cimü tudományos enciklopédiát (18 köt. 40. Edinb. 1810-30), melyben különösen a fénytanra vonatkozó cikkeket irta. Tudományos vizsgálatai főleg a fénytanra vonatkoznak. Ö a kaleidoszkóp és a dioptrikus sztereoszkóp feltalálója. A gázok abszorpcio-spektrumát fedezte fel és a fluoreszcencia tünemények egyik felfedezője. Művei: Letters on natural magic (London 1831); Treatise on optics (London 1832); Life of Sir Isaac Newton (Lond. 1832. 2 kötet), bővítve a következő cimmel: Memoirs of the life, writings and discoveries of Sir Isaac Newton (London 1855); The Martyrs of science on the lives of Galileo, Tycho Brahe and Kepler (Edinburg 1841); Treatise on microscope (Kond. 1837); The stereoscope (u. o. 1856); The kaleidoscope (Edinburg 1818). Életrajza; Home life of Sir David B. (3. kiad. Edinburg 1881) cimmel jelent meg leánya tollából.

Forrás: Pallas Nagylexikon