Briggs

(Briggius) Henrik, angol matematikus, szül. Warleywood-ban (Yorkshire) 1566., megh. Oxfordban 1630 jan. 26. Cambridge-ben nevelkedett s 1592 óta ugyanitt tanított. Négy évvel később a Gresham által alapított s róla el is nevezett londoni intézetben, 1619-ben pedig Oxfordban a geométria tanára lett. Főérdeme, hogy a Nepertől feltalált logaritmusok jelentőségét szintén felismervén, rendszeröket előnyösen megváltoztatta s azoknak pontosabb számításán fáradozott. Neper jött annak tudatára, mily hasznos művelet minden számhoz akként megállapítanunk egy neki megfelelő másik számot (szerinte amannak logaritmusát), hogy az eredeti szám oly értékeinek, melyek geométriai haladványt alkotnak, egy számtani haladvány tagjai feleljenek meg. Ez végtelenül sokféleképen történhetik s Neper oly megállapítást tett, mely a logaritmus mai fogalmának nem felel meg teljesen (de az u. n. természetes logaritmusokhoz áll legközelebb). B. figyelmeztetett arra, hogy a gyakorlatra nézve igen előnyös úgy megállapodni, hogy 1-nek logaritmusa zérus és 10-nek logaritmusa a negativ egység legyen. E gondolatot viszont Neper annyiban módosította, hogy 10 logaritmusának a pozitiv egységet ajánlotta. Igy keletkezett a ma közhasználatu, 10-es alapu rendszer. B. 1618-ban a Logarithmorum chilias prima címü művében az 1-1000-ig terjedő számoknak 8 tizedesjegyü logaritmusait közölte, természetesen az uj rendszer szerint. 1624-ben kiadta Arithmetica Logarithmica címü munkáját, melyben az 1-20000-ig és 90000-100000-ig terjedő számok logaritmusai 14 tizedesre vannak kiszámítva. Egyszersmind majdnem teljesen elkészítette a szinuszok és tangensek 10 jegyü logaritmusait, a szögeket nem másodpercről másodpercre, hanem a fok 100-ad részei szerint sorolva el. E logaritmikus-trigonometriai tábla igen alkalmas volt volna arra, hogy a fokoknak a tizedes rendszernek megfelelő felosztását tegye közhasználatuvá, ha nem előzik meg más hasonló, de a 60-as beosztás szerint készült táblák. B. eme táblája ugyanis csak halála után jelent meg Gellibrand-nak Trigonometria britanica címü művében (Gouda 1633).

Forrás: Pallas Nagylexikon