Brómhidrogén

(hidrogénbromid). Hidrogén- és brómból álló gázalaku vegyület, melyet Balard állított elő elsőnek. Képl. Hbr. A bróm és a hidrogén közönséges hőmérsékleten nem egyesül egymással, de brómgőzben hidrogént égetve el, tetemes mennyiségü B. keletkezik. a bróm napfényen vizet B. képződése közben lassacskán elbontja. Előállítható ugy, hogy amorf foszfort alkalmas készülékben kevés vizzel leöntünk és igen óvatosan tiszta brómot csöpögtetünk a folyadékba. Célszerü a brómot brómkáliumoldatban feloldani. A B. fejlődése kezdetében igen heves, de amidőn a folyadékban már jelentékenyebb mennyiségü B. van oldva, a gáz fejlődése elég nyugodt és szabályszerü. Az igy előállíott B. kevés brómgázt tartalmaz, ettől megfosztandó, olyan csövön vezetjük át, amely nedves foszfordarabkákkal van megtöltve. Szintelen, átlátszó, szurós szagu és savanyu maróizü gáz, mely a levegőn erősen füstöl. Igen alacsony hőmérsékleten cseppfolyóvá süríthető, sőt meg is fagyasztható. Vizben belőle nagyon sok oldódik. A 0°-on telített viz 82% B.-t tartalmaz. A B. gáz vizes oldata, amelyet brómhidrogénsavnak is neveznek, igen savanyu, maró folyadék, ha igen tömény, a levegőn füstölög.

A brómhidrogénsav fajsúlya és B.-tartalma, (15°-on Biel J. szerint):

Kémiai sajátságaira nézve a sósavhoz hasonló, de nála valamivel gyöngébb sav. A levegőn oxidáció folytán lassacskán megsárgul (szabad brómtól). A hidrogénnel a pozitivabb fémeket feloldja, és őket brómidokká alakítja.

Forrás: Pallas Nagylexikon