Burkolat

A viz a különböző földnemeket föloldja és magával viszi, hullámverésnél a mekanikai hatás fokozza e jelenséget, s ez ott, hol gőzhajók járnak a folyókon és csatornákon, gyakoriságánál fogva igen kártékony lehet: miért is a vizépítészetben gyakran szükségessé válik, hogy a folyó víz hatásának vagy a hullámverésnek kitett partokat, partoldalakat, töltéseket, stb. az alámosás vagy elhabolás ellen megvédelmezzék. E célból a partoldalt a szükséghez képest meredekebb vagy szelidebb lejtőjűvé nyesik s a köveket szárazon egymás mellé rakják, úgy válogatva a különböző alakuakat össze, hogy közöttük lehetőleg kevés hézag maradjon: mert ily hézagokon kezdi ki a B -ot leghamarább a hullámverés. Minél erősebb támadásnak van a part kitéve, annál nagyobb kövekből kell a B.-nak állania; viszont minél szabályosabb alakuakra vannak a kövek faragva: egy bizonyos határig annál kisebb méretüek lehetnek. A mederszabályozásra szolgáló különböző műveket is rendesen B.-tal látják el, még az olyanokat is, melyek egészen kőhányásból készülnek; minthogy a sima B. sem a jégzajlásnak, sem a hullámverésnek nem nyujtván támadó pontokat, sokkal tartósabb.

Valamennyi B.-nak egyik legfőbb kelléke, hogy az alámosás ellen biztosítva legyen. E célra városokban kő- v. szádfal szolgál, a folyó egyéb szakaszain pedig leginkább kőhányás. A kellő anyagban szükölködő Tiszamentén kővel, kaviccsal v. téglatörmelékkel megtöltött s a folyó irányára, merőlegesen elsülyesztett vastag rőzsehengereket használtak e célra.

Nemcsak a közvetlen mederpartokat, hanem az ezeknek bizonyos tekintetben folytatását-képező töltéseket is B.- tal szokták ellátni. Hazánkban főleg a Tisza- és mellékfolyóinak mentén a széles hullámtereken keletkező óriási hullámcsapások kényszerítették a társulatokat, hogy e tekintetben kisérleteket tegyenek. Legelőször a mindszentapátfalvi (most Körös-Tisza-Marosi) társulatnál alkalmazta Szojka G. mérnök. Az 1: 1-hez való arányban lenyesett töltés-lejtőre egyszerüen szárazon egymás fölé rakatta a téglákat melyek hosszabb oldalukkal voltak a víz felé fordítva, ugyhogy a B. 16 cm. vastag volt; azután az egész tejfölsűrüségü cementhabarccsal lőn leöntve, hogy a téglák közötti minden kis rés jól megteljék ezzel. A B. lent a földbe beépített kis alapfalhoz támaszkodott, fönt pedig cementbe rakott koszoruval volt védve. Jelenleg 7 társulatnál több mint 65 km. hosszu töltésvonal van már burkolattal ellátva; közöttük előljár a Középtiszai társulat, melynek 25 km.-nyi töltése van téglafalazattal burkolva, melynek készítésmódja annyiban tér el az előbb leirttól hogy a téglákat nem utólag öntik le cementtel, hanem e helyett vakolatba rakják. B. utépítészeti szempontból l. Ut.

Forrás: Pallas Nagylexikon