Butea
Roxb. (növ.), a vitorlásviráguak kis fái v. felfutó cserjéi
Indiában, háromágu levelekkel, szép nagy sötétvörös, pompás fürtöket v. csomós
ágbogot alkotó virágokkal s összenyomott egymagu hüvellyel. Fajai a B. frondosa
Roxb. (Erythrina, monosperma Lam. dhak v. palas malabari lakkfa), 12-15 mét.
magas fa Keletindiában és Birmában, vastag törzzsel, bolyhos ágakkal, kerekded,
kevéssé szőrös levélkékkel s égő piros, sötétsárga és ezüstfényü bolyhhal
árnyékolt, 1 láb hosszuságu fürtökben csüngő virágokkal. Rubinpiros s nagyon
összehuzó nedve, mely részint magától, részint metszés után szivárog ki a forró
időszakban a kéregből, a levegőn megkeményedik s mint buteamézga, palas- v.
pulaskinó, keletindiai v. bengal kinó (kino orientale v. asiaticum) jő a
kereskedésbe. A törzs meg a gyökerek kérge durva fonórostot szolgáltat. A
lakktetü gyakran látogatja, azért ez a fa mézgalakkot is termel. Gyökeréből
piros-, virágából pedig, mint a következő fajából is, sárga festéket kapnak. A
B. superba Roxb. (Rudolphia superba Poir.) Keletindia hegyeinek igazi
pompafája. Sima ágai magas fákra tekergődznek. Ebből is lesz kinó és fonó rost
(pulas fibre). Virága számosabb, nagyobb és nagyobbfürtü mint az előbbié.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|