Centrális nap

legtágabb értelemben azon (valószinüleg csak képzelt) pont, mely körül egész csillagrendszerünk kering. A megfigyelés kétségtelenné tette, hogy állócsillagjaink saját mozgásokkal birnak, sőt ezen mozgások tanulmányozása máris saját Napunk mozgásának irányára és sebességére enged elég biztos következtetést vonnunk. E megfigyelések kapcsán azon fontos, de még eddig meg nem oldható kérdés forog fenn, vajjon a csillagok, mozgásukat illetőleg, egy összetartozó rendszert képeznek-e vagy sem? Akár az egyik, akár a másik eset álljon, kell hogy létezzék egy, vagy a második esetben több középpont, mely körül a rendszer, illetve annak egyes részei keringenek. Az ég fényesebb csillagjai között egy sincs, mely a mozgási középpont nevére az eddigi megfigyelések alapján igényt tarthatna, de eleve nem is valószinü, hogy a csillagrandszer tömegközéppontja, mint bolygórendszerünké a Napba, valamely fénye által kitüntetett csillagba essék. Medler (Untersuchungen über die Fixsternsysteme, 2 Theile, Mitau und Leipzig 1847, 1848, és Die Centralsonne, Dorpat 1846), tehát az állócsillagok saját mozgásainak gondos meghatározásával, a csillagrendszer tömeg- és mozgási középpontját iparkodik meghatározni, s azon következtetéshez jut, hogy ez a Plejadokban, valószinüleg talán éppen az Alkyonében (h Tauri) keresendő. Ezen csillagot tekinthetnők tehát Medler szerint C.-nak s ez elnevezés az eszme nagyszerüsége által nagyon is természetes, gyors s népszerü terjedése folytán meg is honosodott. C. A. F. Peters azonban Medler hipotézisét teljesen megdöntötte, úgy hogy ma C.-ról tudományosan már nem szólhatunk. Medler különben még a Napunk pályáját is Alkyone körül határozta meg; szerinte keringési ideje 22 ¹/₂ milliom év, s távolsága 36 ¹/₄ milliomszor akkora mint a Nap távolsága a földtől. A Nap sebessége a térben Medler szerint (s ezen számadat függetlenül a centrális nap hipotézisétől helyes s ezóta más uton is ellenőrizett) 7 ¹/₃ mértföld = 54,4 kilométer másodpercenkint.

Forrás: Pallas Nagylexikon