Cevallos
Péter, spanyol államférfiu, szül. Santanderben 1761., megh.
Szevillában 1838 máj. 29. Valladolidban tanult s a diplomáciai pályát mint
lissaboni követségi titkár kezdte meg. Miután Godoynak a «békefejedelemnek»
unokahugát vette nőül, külügyminiszter lett. A napoleoni harcok idejében az
asturiai herceg pártján állt. Napoleon József meg akarván nyerni ezt a
befolyásos embert, államtanácsossá tette; de C. a spanyol juntához csatlakozott,
melynek megbizásából Londonba ment. Ott adta ki 1808. Spanyolország sorsáról
szóló hires iratát, melyben Napoleonnak a királyi család iránt tanusított
eljárását megbélyegezte. Magyarul: «Hiteles előadása a spanyol történeteknek az
Aranjuezi nyughatatlanságoknak fellobbanásától fogva a Bajoni Juntának
befejezéséig. Magyar-Országban, 1809 (Ny. n.)» VII. Ferdinánd a restauráció
után az ország élére állítá C.-t, de midőn C. a királynak a portugál
hercegnővel való házassága ellen nyilatkozott, Santanderbe száműzte. Utóbb
ismét miniszter, azután meg követ lett Nápolyban és Bécsben. 1820. nyugalomba
vonult.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|