Chiloe
(ejtsd: csiloe), 1. Chiléhez tartozó sziget, annak partjain,
amelyektől a Chacao-szoros választja el; számos (közel 120) apró sziget
környékezi. A fősziget mintegy 160 km. hosszu, 50 szél.; terül. 13 000 km2.
Legnagyobb magasságát az Alto de Cucao-ban (800 m.) éri el. Éghajlata
mérsékelt, egyenletes, sok esővel. Nehány folyója, mint a Pudeto, hajózható.
Belsejét hatalmas őserdők takarják. A főterméke, különösen K-i részén, a
gabona. Az araukán és korcs lakosság főképen faiparral, halászattal és
hajóépítéssel foglalkozik. A fát különösen a K-i részen levő jó kikötőkből
(Chacao, Dalcahire, Castro) viszik ki. C.-t 1558. Alonzo de Ercilla expediciója
fedezte föl. 1826-ig a spanyolok birtokában volt. - 2. C., egyik tartománya
Chilének; magában foglalja C.-n kivül a mellette levő kisebb szigeteket, a
Chonos szigetcsoportot és a szárazföld egy kis részét, összesen 10348 km2,
(1889) 77502 lak. Fővárosa: Ancud v. San Carlos. V. ö. Gonzales de Aguerros:
Descr. hist. de la prov. y archipielago de C. (Madrid 1791).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|