Chorepiscopus

(gör.-lat.), vidéki püspökhelyettes a régi egyházban. Részint felszentelt püspökök, részint csak közönséges áldozópapok (preszbiter) voltak, hasonlók a mai főesperesekhez v. püspökhelyettesekhez. Néha a régi püspökök a. hitetlenek által székhelyükről elüzött vagy valami okból letett püspököket alkalmaztak C. gyanánt. A IX-X. sz.-tól kezdve a C.-k intézménye főleg azok túlkapásai folytán megszünt, s ezentul a püspökök segítségére az egyházkormányzatban másféle hivatalok szerveztettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon