Coppernicus

Miklós, hires csillagász, szül. 1473 febr. 19., megh. Frauenburgban 1543 máj. atyja Thornban kereskedő, anyja Warzelrode Lukácsnak (később ermelandi püspök) testvére volt. C. Thornban kezdett tanulni, később Krakóba ment az egyetemre, ahol orvosi pályára készült és az orvostudori oklevelet meg is szerezte. Emellett foglalkozott még humanisztikai tanulmányokkal és filozofiával, ezenkivül még a matematika iránt is nagy érdeklődéssel viseltetett. 1495 körül elhagyta Krakót és miután rövid ideig Thornban maradt, Bécsbe, azután Olaszországba ment, hol éppen akkor a tudományok és művészetek ujjászületésök korát élték. Bolognában tartózkodott hosszabb ideig, ahol Novara Domokos Mária hires csillagász tanította, kinek észelelései körül segédkezett is. 1497 márc. 9. alkalma volt megfigyelni az Aldebaran elfödését a Hold által; 1500. egy holdfoyatkozást is észlelt Rómában. Olaszországban mennyiségtant is tanított. Hosszabb tartózkodás után visszament hazájába, hol frauenburgi kanonok lett, s egyedül a tudománynak élt. Gyakorlati kérdések megoldásával különösen szeretett foglalkozni; p. munkálkodott azon, hogy a városba a káptalan számára a Baude folyóból vezessen vizet, és még több ilyen technikai kérdéssel is foglalkozott. Losengen püspök halála után püspökhelyettes lett, mi nagyon elfoglalta, s akadályozta őt a tudományokkal való foglalkozásban. Ehhez járult még az is, hogy mivel orvosi diplomája volt, mint orvos is sokszor el volt foglalva. Éppen ez által jutott összeköttetésbe Albrecht porosz herceggel is, kinek egyik tanácsosát gyógyította. C. csillagászati működésének főeredménye a heliocentrikus világrendszer fölállítása. C. teljes 23 évig (1507-1530) dolgozott a világrendszer alkotásáról írt művén s midőn vele elkészült, nem volt rábirható, hogy kiadja, mivel még folyton javitott rajta. C. művének eredeti címe: De revolutionibus volt, melyet azonban Osiander De revolutionibus orbium coelesticumra bővített. A legfontosabb C.-biografiát Prowe írta, 2 köt. 1883. V. ö. Houzeau-Czógler, A csillagászat története,. 1889.

Forrás: Pallas Nagylexikon