Cordoba

v. Cordova. 1. Andaluzia egy része; tartomány Spanyolországban Ciudad Real, Jaen Grnada, Sevilla és Badajoz közt, 12,727 km² területtel, (1887) 420,728 lakossal. A Guadalquivir két egymástól különböző részre osztja; az északi a Sierra, a déli a Campi?a; amazt hegyek takarják, a Sierra Morena ágai, amelyeket itt Los Pedrochesnek hívnak. A Sierra hűvösebb és ásvány-kincsekben gazdagab, különösen fontos a belmezi széntelep. A Campi?a sík, de egyszersmind száraz és meleg. A Guadalquivir a főfolyó, amely itt veszi föl a Genilt, a Curnát, a Guadajozt, a Guadiatot és Bembezart. Néhány patakja a Guadianába torkollik. A termékek a búza, az olajfa és a szőllő, de nagy területek pusztán legelőkül szolgálnak. Az öntöző csatornák hiánya miatt jó nagy része terméketlen. - 2. Egykoron egy arab királyság, ma az ugyanily nevü tartománynak fővárosa, 104 méter magasban, a Guadalquir jobb partján, a Sierra de C. déli lábainál, (1887) 55,614 lak. A Guadalquiviron a rómaiak által épített és az arabok által 719. rekonstruált 16 egyenlőtlen nagyságu ivből álló kőhid visz a Campo de la Verdad nevü külvárosba, melynél sok a malom. A város környéke nagyon termékeny; éghajlata egészséges, de nyáron nagyon forró. A népies legenda szerint az arabok idejében egy millió lakosa volt, 200,000 házat, 80,000 palotát, 900 fürdőt, 600 karaván-szerájt és 300 mecsetet számlált. A mai város sokkal kisebb tért foglal el, mint a régi; ennek jó részét kertek és romok foglalják el. A várost falak veszik körül, amelyeket négy-, nyolcszögletü vagy gömbölyü tornyok ékesítenek. A Guadalquivir D-i partján a Carrahola nevü szép erősség védi a hidat. A hídtól Ny.-ra, annak közelében narancs- és gránátfaligetek közt áll a mór királyok régi palotája. Mellette vannak az Alkazar-tornyok, amelyekben az inquizició székelt egykoron, és a Paloma-torony, amelyben a kalifák fürdői voltak. Legkiválóbb és egyszersmind a világ egyik legszebb műemléke azonban a 786-794-ből való régi mecset, amelyet sajnos, az 1523. beleépített székesegyházzal részben elrontottak. A mecset külseje semmit sem mutat, 10-20 m. magas fal, amelyen négyszögletü tornyok állanak; hossza 167 m., szélessége 119 m. É-ról D-nek 19, 10-11 m. magas hajó vagy folyosó, K-ről N-nak pedig 36, sokkal szűkebb folyosó van benne. A folyosókat alkotó 1106 (ezelőtt 2000) oszlop, amelyeken kettős sorban boltívek nyugosznak, márványból, porfirból, jáspisból stb. készültek. 1140-et Leo konstantinápolyi császár adott, 115 Franciaországból (Nimes és Narbonne), 60 Spanyolországból, a többi pedig az afrikai római épitményekből való. Belsejében van a szentség vagyis mihrab, ez oly szép, oly gazdag, oly tündéri, hogy hozzá hasonlót csak az «ezeregy éjszaká»-ban találhatni. Modern épületei közt csak a püspöki palota érdemel említést szép kertjeinél és gazdag nyilvános könyvtáránál fogva (20,000 kötet). A város utcái nagyobbára szűkek és szabálytalanok; a magánházakat nagyobbára szép kertek veszik körül. Legszebb utcája a Calle Real, legszebb tere a plaza mayor. C.-ban szül. Seneca, Lucanus és Averroes. C.-t az ókorban Cordubat a kartagóiak alapították. 152. Kr. e. Marcus Marcellus foglalta el Róma számára. A Munda melletti ütközet után, mivel Pompejus pártján állott, sokat kellett szenvednie; ennek dacára a későbbi időkben is Hispania egyik legkiválóbb városa maradt. 571. a gótok, 711. pedig a mórok foglalták el. Az Omajjadák uralma (756-1031) alatt érte virágzása korát. I. Abdurrahman 756. székvárossá tette; csakhamar egyikévé lett a mohammedánus világ legkiválóbb helyeinek. Egy muzulmán költő szerint az időben «a világ minden városát felülmulta a Guadalquiviren átvezető hidjával, nagy mecsetjével, Azzara városrésszel és a tudományosságával». A spanyolok birtokába 1236. jutott. 1808. a franciák foglalták el. - 3. Argentia egyik tartománya San Luis, Rioja, Catamarca, Santiago, Santa Fé tartományok és Pampas territorium közt 174,768 km² területtel és (1889) 427,600 lak. A tartomány a hosszu Sierra de C. (legmagasabb csúcsai: a Cerro Gegantes és Cerro Campagni) részében kopár, sós sivatag, keleti részében pedig füves, nyájakkal benépesített terület. Csekély vizei nagyobbára lagunákban vesznek el, kivéve a Rio Tarcerot vagyis Carcara?at, amely a Paranába torkollik. A lakosság csak kisebb mértékben foglalkozik földműveléssel, nagyobb része állattenyésztő vagy a réz- és ólombányákat műveli. - 4. Az ugyanily nevü tartomány fővárosa Argentinában, 20 km.-nyire a Sierra de C.-től, 405 m. magasban a Rio Primero által kimosott völgyben, (1891) 66,247 lak., egyenes egymást derékszögben metsző utcákkal, csinos kormánypalotával (cabildo), San-Carlóról elnevezett nagy collegioval, csillagvizsgálóval és nehány humanitárius intézettel. Középponti fekvésénél fogva Bolivia, az É-i és Ny-i tartományok, továbbá Rosario és buenos-Ayres közt, kereskedelme is meglehetősen élénk. 1573. alapította Hieronymus Cabrera. A C.-i egyetem az utolsó 25 év alatt rendkivül hanyatlott. V. ö. Carano, Universitad de C. (Buenos-Ayres 1892).

Forrás: Pallas Nagylexikon