Cornwall

(ejtsd: kornval), 1. Grófság Anglia dél-nyugati végében, az Atlanti-oceán és a La Manche-csatorna közt, amelyek a végében egyesülnek. A grófság e vége két félszigeten végződik; Ny-on a Land"s End-ben, K-en pedig a Lizard Head-ben. A szárazföld felől pedig Devon grófság határolja, amelytől a Tamar folyó választja el. Területe: 3498 km², lakóinak száma: (1881) 322,589. A partokat számos kikötő teszi szaggatottá, amelyeket egymástól magas, sziklás hegyfokok választanak el. A főbb öblök: Wisemouth, Watergate, Perran, White Sand, Falmouth, Mevagissey és a Land"s End meg Lizard Head között a Mount"s Bay. A grófság hosszában moor lands-nak nevezett, devoni mészkőből, gránit által áttörött dombsor húzódik el; ez a Brown-Witty-ben (415 m.) éri el a legnagyobb magasságát és Ny. felé kanyarodik. A folyók (Camel, Heyl, Fal, Loe) kicsinyek; legnagyobb a Tamar. Az éghajlat aránylag nagyon szelid és egyenletes; a föld azonban nem termékeny. C. grófság legnagyobb kincse a földben rejlik és pedig a cinn, amelyet már évezredek óta bányásznak, főképen Qedruthnál; a réz Truro város és Land"s End közt; ólom, ezüst-antimonércek, az első kiválóképen Devonshire mellett; végül a kaolin. A lakosságon, amelynek csaknem 9/10-ed része foglalkozik bányászattal, a kelta tipus még ma is észrevehető. A fővárosa Bodmin. A grófsághoz tartoznak a Scilly-szigetek is. V. ö. Tregellas: Tourist"s gyide to C. and the Scilly Isles, Lon. 1887. - 2. Város Ontario tartományban, Kanadában, a Szt. Lőrinc északi partján, a Long Soult nevü zuhatag alatt, (1890) 4786 lak., élénk gabona- és lisztkereskedéssel.

Forrás: Pallas Nagylexikon