Csengery Antal

(Nagyvárad, 1822. júl. 2.-Bp. 1880. júl. 13.): reformpolitikus, közíró. Nagyváradon és Debrecenben tanult. Az MTA tagja (l. 1847, r. 1858-, ig. 1870-), 1871-től másodelnöke. 1843-1844-ben jurátus Beöthy Ödön bihari alispán mellett. Pozsonyban országgyűlési tudósító. A Pesti Hírlap főszerkesztője (1845-1848). A szabadságharc bukása után Szatmár m.-ben bujdosott, 1850-ben visszatért Pestre, tanári, írói, újságírói és jelentős közéleti tevékenységet fejtett ki. 1861-től képviselő. A népisk.-i tv.-t számos javaslatával módosíttatta, a m. oktatás és műv. szinvonalának emelésén fáradozott. A polg. isk. "szellemi atyja". Az ő munkásságának eredménye a polg. isk.-nak az 1868:XXXVIII. tc.-be való illesztése. Átfogó műv.-tört.-i munkája (A m. közoktatás és közművelődés némely főbb kérdéseiről. Bp. 1880.) teljes egészében nem készült el. Termékeny, sokoldalú író. - M. Csengeri János összegyűjtött munkái. I-V. Bp. 1884. (életrajzi adatokkal kiad. fia, Cs. Lóránt) (több ped.-i vonatkozású művet is tartalmaz). - Ir. Serey Á.: Csengeri János és a közoktatásügy. Bp.-i Polg. Isk. 1938/39. 1. 9-35.; Szántó Gy. T.: Csengeri János. Bp. 1984.

Ladányi Sándor

Szerkesztette: Lapoda Multimédia