Csongrád

nagyközség Csongrád vmegye C.-i j.-ban, a Tisza jobb partján, a Körös beömlésével szemben, alacsony fekvésü, árvizektől gyakran sujtott vidéken, (1891) 2877 házzal és 20802 magyar lakossal; van járásbírósága, szolgabírói hivatala, közjegyzősége, takarékpénztára, többféle egyesülete, vasuti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Tiszavidék (IV. évf., szerk. Szilber János) és Csongrádi Lap (III. évf., szerk. Éder János) c. ujság. Óriási határa (23329 ha.) leginkább homokos; jó bort terem. Jelentékeny a halászat, melyet kivált a Körös torkolata körül még ma is meglehetős sikerrel üznek, s különösen szép minőségü kecsege, harcsa, ponty és csuka kerül hálójukba. C. az Alföld legrégibb lakott helyei közé tartozik; Anonymus szerint Ond fia, Ete a legyőzött szlávokkal építtetett ide földvárat, melyet ezek Csrnigradnak azaz fekete várnak neveztek. Később C. várispánság középpontjává vált. C.-ot 1849 jul. 30. Haynau osztrák tábornok kirabolta s felgyujtotta.

Forrás: Pallas Nagylexikon