Davidovics
Dimitrij, szerb iró, szül. Zimonyban 1789 okt. 12., megh.
Szemendriában 1838 március 25. Tanulmányait Karlócán és Pesten (1808-12)
végezte. Később Bécsbe ment, hol 1813-1822 egy szerb lapot (Novine serbske)
szerkesztett. 1823. elhagyta Bécset és Szerbiába ment, ahol 1826 óta mint
Obrenovics Milos fejedelem első titkára működött. Munkái: Zabavnik
(szépirodalmi almanak, megjelent Bécsben 1815., 1816., 1819., 1820., 1821. és
1833.); Djejanja k istoriji srbskoga naroda (Szerb történelmi tanulmányok. Bécs
1821); Spisanija u?ilistna (Pedagogiai vázlatok. Buda 1812).2. D. Pál, osztrák
tábornok, szül. Budán 1737, megh. Komáromban 1814 febr. 18. Korán lépett
osztrák hadi szolgálatba és Boszniában a törökök, a hétéves és bajor
örökösödési háboruban Poroszország ellen harcolt. 1790. már tábornok volt,
kitünt a belga felkelők, majd a franciák ellen viselt hadakozásban, igy
különösen Neerwinden, Marchiennes és Wattignies mellett; 1796. mint
táborszernagy Alvincy alatt az olasz hadsereghez ment, de Mantonát nem volt
képes felszabadítani; 1805. kitüntetéssel harcolt Caldiero mellett és Károly
főhercegnek Magyarországba való visszavonulása alkalmával 1809. Komárom
parancsnoka lett.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|