Dôle

(ejtsd: dól) 1. járási székhely Jura francia départementban a Doubs, Rhône-Rajna-csatorna és vasut mellett, (1891) 9818, mint község 14253 lak., kő- és márványbányával, vas- és rézolvasztással, tüzfecskendő- és gazdasági gépgyártással, vaskályhakészítéssel, gyertya- és bőrgyártással, kémiai iparral; deszka-, szén-, sajt-, liszt- és gabonakereskedéssel. A jól és szépen épült városban a Cordeliers-templomot, a de Vurry-nek nevezett házat és Tour de Vergy-t (most börtön) leszámítva, nincs a XV. század előttről való épület. A fenlevők közül a legjelentékenyebbek: a Notre Dame-templom, (1508-ból) késő gót izlést árul el, de szépen van diszítve; a kórház 1618-ból, a régi parlament épülete és több monumentalis kut. A rómaiak Dola Sequanorum-át a XII. sz.-ban Barbarossa Frigyes erősítette meg; 1422. parlamentnek, 1431. egyetemnek lett székhelyévé; ekkor volt Franche-Comté fővárosa is. 1479. Charles d"Amboise, XI. Lajos vezére, mivel hiven ragaszkodott Burgundi Máriához, teljesen lerombolta. 1530. V. Károly ujra felépítette. 1668. és 1674. XIV. Lajos foglalta el és a nymwegeni békében (1678) végleg Franciaországhoz csatolta. Ekkor vesztette el parlamentjét és egyetemét. 1814. az osztrákok Bubna vezérlete alatt itt keltek át a Doubs folyón. 1871 január 21-én a poroszok megszállották. - 2. D. La-, 1678 m. magas hegy Waadt (Vaud) svájci kantonban a Jurában, közel a francia határhoz.

Forrás: Pallas Nagylexikon