domolykó

Latin neve: Leuciscus cephalus

Népies nevei: Domi, Fejes domolykó, Tömpekeszeg

A vörösszárnyú keszeghez hasonló, de teste hengeres, oldalról enyhén lapított. Színe szürkés-fekete hátától az oldala felé világosodó aranyos árnyalatú. Úszói vörhenyesek, feje viszonylag nagy, szája felsőállású. Kedveli a köves hegyi patakokat, a pisztrángokkal azonos életterületen található.

Apró vizirovarokkal és a vízre eső bogarakkal táplálkozik. Hosszúsága elérheti az 50 centimétert is, hazánkban az 1-3 kg-os domolykók a gyakoriak, az ennél nagyobb már ritkaság számba megy. Az eddig fogott legnagyobb példány: 6,25 kg sulyú volt.

Kelet-Európában 6-8 kg-os példányok is léteznek.

Közvetlen gazdasági jelentősége nincs, a horgászok kedvelt sport hala, pisztrángozás közben gyakran akad horogra.

Konyhai felhasználása gyenge ízű és igen szálkás húsa miatt jelentéktelen, inkább a horgászatkor zsákmányolt halakat készítjük el.

Natúron-,rostonsütve vagy őrölve és erősen ízesítve-fűszerezve.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia