Durvamész

érdes felületü, gömbös szerkezetü de egyuttal likacsos mészkő, mely csupa állati maradványokból, nevezetesen cerithium-héjakból áll. Nálunk Budapest vidékén, Kőbányán, Promontoron, Tétényben s részben Sóskút bányáiban fejtett cerithium-mészkő ilyen D., mely építésre, kőfaragásra, sőt szobrászatra is igen alkalmas. Az építészek s kőmunkások fehér homokkőnek szokták mondani. Legrégebben s legtipikusabban ismeretes a D. Páris harmadkori medencéjében, ahol sokszor homokos, glaukonitos s márgás is szokott lenni és calcaire grossier néven ismeretes. Kora középső eocénbeli. L. Cerithium-mészkő.

Forrás: Pallas Nagylexikon