Dux

(lat.) a. m. vezér, főnök, utmutató. A keletrómai birodalomban minden tartomány katonasága egy vezérlő tábornok alá volt rendelve, akit D.-nak cimeztek; kitüntetésül némely D.-nak a comes címet adták, amely cim akkor tehát a D.-nél előkelőbb volt. A D.-ok (duces) közvetlenül a Magister militumnak (hadügyminiszter) voltak alárendelve. D.-nak nevezték később, a nyugat-európai államokban is valamely territoriális hadierő vezérét s amikor ez a vezérség apáról fiura szállt akkor az főnemesi cim lett; l. Herceg, Duc és Duca.

Forrás: Pallas Nagylexikon