általános értelemben mindazon anyagok, melyeket építményeink
létesítésénél felhasználunk. Szorosabb értelemben É. alatt azon anyagokat
értjük, melyeknek szilárdsága főképen nyomás-ellentállásban nyilvánul;
megkülönöbztetésül a szerkezeti anyagoktól, melyeknek szilárdsága huzás és
összetettebb ellentállásra van igénybe véve. Felhasználásuk szerint az É. fő-,
mellék-, kötő-, burkoló- stb. anyagok. Megkülönböztetünk természetes és
mesterséges E.-at; előbbiek a természetben készen fordulnak elő és csekély
kikészítés után felhasználhatók; utóbbiakat különleges gyártással száraz
(égetés) vagy nedves uton állítják elő. Természetes É. a kövek, melyek
alapanyaguk szerint: mészkő (durva mész), homokkő, márvány (kristályos mészkő),
trachit, gránit,bazalt, turfa stb. neveztetnek; ezeket bányákban fejtik és vagy
durva darabokban mint terméskő, vagy elaprózva mint kőtörmelék (tört kavics),
vagy többé vagy kevésbbé kifaragva mint műköveket használják fel. Ide tartoznak
a palák, u. m. az agyagos mészpalák (kehlheimi lapok), valamint a tetők
befödésére szolgáló agyagpalák. Agyag, agyagos és vulkánikus föld (santorin),
quarc és dolomit, homok, folyamkavics és viz szerepelnek a kötőanyagoknál. A
fa, leginkább a puhafa (fenyő, nyár), gerendák, deszkák, lécek, zsindelyek
alakjában, tető-, födém- és padló, ajtó- és ablak-szerkezeteknél használtatik;
de favázas falazatnál és gerendákból összerótt építményeknél ez a fő-É.
Mesterséges É. az égetett agyagnak különböző nemei, mint a közönséges és a
műtéglák, a tetőcserép, a terrakotta stb., valamint az égetett fehér mész, a
gipsz és a cement különöböző fajai. A vas és más fémek, de az üveg is éppugy,
mint a gipsz- és cementdeszkák, a kátrányos papiros-lemezek, az aszfalt stb.
modern építkezéseinknél mindinkább térfoglaló É. Ilyenek az ujabb keletü
mesterséges kövek is, melyek nedves vagy száraz uton készülnek; az utóbbiakhoz
tartoznak a homok és mész keverékének égetése által előállított mesterséges
homokkövek, melyek É.-ban szegény vidékeken, mint p. alföldünk, fontos szerepre
hivatottak. Az É. céltudatos megválasztását, azoknak az illető épímény építési
modorához mért külső megjelenésükön kivül, még szilárdságuk és tartósságuk,
azaz az idő viszontagságai befolyása elleni viselkedésük alapján eszközöljük.
Fontosabb építményeknél a felhasználni szándékolt E. szilárdsági viszonyai
előleges kisérletek által megállapítandók. Ily kisérletek megejtésére kisérleti
állomások vannak szervezve. Hazánkban a kir. József-műegyetem műszaki mekánikai
laboratóriumával kapcsolatos ily kisérleti állomás létezik, mely hivatalos
bizonyítványok kiállítására van jogosítva.
Forrás: Pallas Nagylexikon