Ezüstnitrát

salétromsavas ezüst, AgNO₃. E só akkor képződik, ha fémezüstöt salétromsavban oldunk. Az igy kapott oldatot beszárítjuk, hogy a salétromsav fölöslegét elüzzük; a megmaradt sót azután forró vizben oldjuk és ez oldatot átszürjük: a kihüléskor az E. kikristályosodik. A só előállításához tiszta ezüstöt használnak; a réz- és ólommal szennyezett ezüstből alig lehet tiszta E.-ot készíteni. Tiszta állapotban szintelen, a rombos rendszerbe tartozó táblácskákban kristályosodik. F. s. 4,33; o. p. 198° C. Vizben könnyen oldódik, borszesz is elég jól oldja. Tiszta állapotban változatlan, de ha az organikus anyagot tartalmazó por ráhull, vagy szénvegyületek gőzével érintkezik, a világosságon megszürkül, t. i. fémezüst válik ki. Óvatos hevítéskor megolvad, erősebb hevítéskor azonban elbomlik, oxigén és nitrogéndioxid fejlődik és végül tiszta fémezüst marad vissza. Maró fémizü, mérgező só. A megolvasztott és rudacskákba öntött készítményt pokolkőnek (lapis infernalis, argentum nitricum fusum) is nevezik; az orvos erős marószerül használja (l. Ezüstmérgezés). Az E.-oldattal itatott papiros szintén fényérző. Lényegében a fotografus e sóval preparált papirost használ akkor, amidőn a negativ képről vesz pozitiv másolatot. Ruhanemüek jelzésére az E.-oldat célszerüen felhasználható. Hajat is festenek vele. Oldatát a kémikus kémlőszerül használja.

Forrás: Pallas Nagylexikon