Fascinum

(lat.) a. m. megigézés, elbüvölés, megbabonázás és az ellene használt óvszer, u. m. amulett, a deus Fascinus vagy a férfiszemérem nyakba akasztott képe, melynek tojásdad tokja a bulla; használtak egyes babonás szólásformákat és cselekvényeket is: beleköptek a cipőbe, hogy el ne essenek; a dicsekvő «Praefiscine!» v. «Absit invidia verbo!» (irigység nélkül, megrontás nélkül legyen mondva) mondással igyekezett lefegyverezni az irigykedő szellemeket, vagy pedig azzal, hogy önnön keblére háromszor köpött stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon