Fattyuág

(növ.) v. fattyuhajtás, «azokat hiják fattyuágaknak, kik az oltáson alul a fának tőkéjéből kinőnek». Lippai, Pozsonyi kert III. 127., l. Vadhajtás. - F. folyóvizeknél, tulajdonképen a. m. mellékág; mindazonáltal a jól kiképződött és állandó mellékágakat nem hivják igy, p. a szentendrei szigetet képező ág nem F. Csak ott, hol a folyó sok apró ágra van szakadozva, hol könnyen keletkeznek uj ágak is, egymás rovására gyorsan meg is növekszenek, de viszont éppen oly hamar el is iszapolódnak v. álló vizzé válnak: hivják ezeket a mindig változó ágakat F.-nak. Ezek a főágban levő vizmélység csökkentése által a hajózásra gyakran igen ártalmasak.

Forrás: Pallas Nagylexikon