Félnemesek

Erdélyben. A fogarasvidéki bástyásokat és ujabb boérokat nevezték F.-nek, mivel Fogaras várának és vidékének védelméhez járulni tartoztak s e cimen kiváltságos osztályt képeztek, jogaik azonban csak a nemesek jogainak mintájára voltak szerkesztve, de a nemesség teljességét nem birták. Privilégiumaikat boeralis leveleknek nevezik. A Fogaras vidékén lakó eme előkelő oláhokat (boyerones nobiles) régi, eredeti (antiquiores seu originarii) és ujabb boérok elnevezéssel különböztettek meg. A régiek már ősidőktől fogva boeronatus cimen Fogaras vidékén és havasain bizonyos birtokállományokat és havasi legelőket birtak haszonélvezetül, urbéri szolgálmányok teljesítésének kötelezettsége nélkül. Az ujabbak 1588-tól kezdve a fejedelmektől az udvar körül teljesített szolgálataikért (p. vadászok, szakácsok, kulcsárok stb.) u.n. boér-levelek által a jobbágyi állapotból kiemelve a boérok sorába vétettek fel, oly feltétel mellett, hogy öltözék, fegyver és lóval felszerelve a fejedelem kiséretére mindig készen legyenek. A félnemesek a szolgabirák, esküdtek, illetve a várnagy s végül a fogarasszéki kapitány hatósága alatt állottak.

Forrás: Pallas Nagylexikon