félvezető
Olyan anyag (elem, vegyület v. szerves anyag), amelynek fajlagos
ellenállása a fémeké és a szigetelőké között van
(kb. 10-3-107 ohmcm), és amelyben a
szabad töltéshordozók sűrűsége bizonyos
hőmérsékleti határok között a hőmérséklet emelkedésével növekedik,
vagyis a fajlagos ellenállásuk ebben a hőmérsékleti
tartományban a hőmérséklet növekedésével csökken. A félvezetőknek tehát
negatív hőmérsékleti koefficiensük van. A félvezetők
kristályos anyagok. A hőmérséklet emelkedésére elektronok lépnek ki a
kristályt alkotó atomok közötti kötésekből. Ezek
az elektronok a kristályban szabad elektronokká válnak. A szabaddá
vált elektronok helyén elektronhiány, más néven
defektelektron, lyuk marad. Ha egy lyukba egy közeli kötésből átugrik
egy elektron, akkor az utóbbi helyén keletkezik
lyuk. Ily módon - elektronátugrások következtében - a lyukak is
rendszertelen mozgást végeznek a kristályban, akárcsak
a szabad elektronok, s ezáltal a lyukak pozitív jellegű szabad
töltéshordozókként viselkednek. Ha tehát feszültséget
kapcsolunk a kristályra, abban áram jön létre, a kristály vezet (saját
vezetés). Ekkor a vezetésben a negatív és a pozitív
jellegű töltéshordozók (a szabad elektronok és a lyukak) egyenlő
mértékben vesznek részt; ez a saját vezetés legfőbb
jellemzője. Ha a kristályba akceptor v. donor jellegű szennyező atomokat
juttatunk be, akkor ennek kettős
következménye lesz: megnövekedik a kristályban a szabad
töltéshordozók száma, ezzel együtt a kristály
vezetőképessége, valamint a szennyezés jellegétől függően túlsúlyba
jutnak az egyik fajta szabad töltéshordozók
(szennyeződéses vezetés). Donorszennyezés esetén a szabad
elektronok jutnak túlsúlyba, a vezetés negatív típusúvá,
röviden n-típusúvá válik. Az ilyen félvezető kristályt n-típusú kristálynak v.
n-kristálynak nevezzük. Akceptorszennyezés esetén a
lyukak jutnak túlsúlyba (p-típusú vezetés, p-kristály). Ha a kristály egyik
részét p-típusúvá, másik részét n-típusúvá
szennyezzük, akkor a kristályban létrejövő p-n átmenet diódaként
viselkedik. A saját vezetés megnő, ha a félvezetőt fény- v.
hősugárzás éri. Ezt a tulajdonságát használják fel a fotoellenállásokban
és az NTK-ellenállásokban, a termisztorokban. A
szennyezéssel elérhető vezetési tulajdonságokat a félvezető diódákban és a
tranzisztorokban értékesítik.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|