Fernow

Károly Lajos, német művészettörténész, szül. Blumenhagenben 1763 nov. 19., megh. 1808 dec. 4. Weimarban, hol az özvegy hercegnőnek könyvtárnoka volt. Előbb irnok és gyógyszerész volt, de Lübeckben Carstens (l.o.) befolyása alatt festészettel és művészettel kezdett foglalkozni. Baggesen (l.o.), kivel Jenában megismerkedett, magával vitte Rómába, hol F., néhány tekintélyes műbarát pártolása folytán, behatóan tanulmányozhatta a művészetet és az olasz irodalmat. Midőn 1802. Németországba visszatért, a bölcsészet rendkivüli tanára lett Jenában. Carstens ráhagyta hagyatékát, amelyet F., Goethe tanácsára, a weimari hercegnek eladott. Főművei: Das Leben des Künstlers Carstens (1806, ujra 1867); Über den Bildhauer Canova (1806); Francesco Petrarca (1808); Ariostos Lebenslauf (1809); de különösen: Römische Studien (1806-1808, 3 kötet). Kiadványai: Raccolta di autori classici italiani (1806-10, 12 köt.); Winkelmann művei (I., 1808) és Tasso eposza (1809, 2 kötet). Életét megirta Schopenhauer Janka (1810).

Forrás: Pallas Nagylexikon