Fet

Afanazjevics Afanazij, orosz költő, szül. Novoszeljkiben 1820 november 22. (ó-napt.), meghalt Moszkvában 1892 dec. 4. Családi nevén Sensin. Eleinte a hadseregben szolgált s több hadjáratban vett részt, mig 1856. kilépett a katonai szolgálatból és megnősült. Már 1839. elkezdett irogatni s hamarosan kedvelt költője lett az orosz közönségnek, főképen a természetet és szerelmet énekelvén rendkivül formás verseiben. Az 1892. orosz éhinség alkalmával előrehaladott kora dacára élénk részt vett azokban a mozgalmakban, melyeket a nép sorsának javítása érdekében Tolsztoj gr. indított meg. Eredeti versein kivül sokat fordított a régi klasszikusokból is. Munkái: Vecsernije ognji (Esteli tüzek, költemények I. köt. 1883; II. köt. 1885); Horácius teljes fordítása (1883); Catullus költeményei (1886); Tibullus elégiái (1886); Ovidius metamorfozisai (1884); Vecsernije ognji (III. köt. 1888); Virgilius Aeneise (1888); Proprtius elégiái (1888) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon