filmművészet
Művészeti ág; legfőbb jellegzetessége az, hogy vetített, mozgó képekkel és ezekkel szerves egységet
alkotó hanghatásokkal, egyszerre vizuálisan és auditíve ábrázolja a valóságot. Rögzítő anyaga a
fényérzékeny film (innen kapta nevét is). Kifejezőeszközeinek és előállításának összetettsége
szükségszerűen igényli, hogy egy-egy alkotását kollektívák hozzák létre (kollektív művészet),
melyeknek élén a rendező áll, aki rányomja személyiségének bélyegét a műalkotásra (filmgyártás).
Mivel a hétköznapi élet közvetlen formáit felhasználva is képes a valóság tükrözésére, a mimetikus
művészetekhez, s vizualitása-auditivitása folytán a belső és külső szemlélethez szóló művészetekhez
egyaránt tartozhat.
Ún. szintetikus művészet, amely a maga sajátos egynemű közegét más
művészeti ágak
egynemű közegének a szintetizálásával hozza létre. A filmművészetben az irodalmi
elemek és a
speciális - mert mozgóképes - vizualitás együttese alkot új minőséget, a
zene és az
egyéb hanghatások általában e kettőnek alárendelt szerepet játszanak.
A vetített
mozgókép a múlt század végének egyik technikai csodája volt.
1895-ben a párizsi
Cinematographe Lumiére-ben vetítettek először filmet. Bár ezután
hamarosan megindult
a filmgyártás, a film csak az 1910-1920-as évekre vált igazán
művészetté. A filmművészetnek ezt az
időszakát - tekintettel arra, hogy ekkor a film még csak mozgott, de nem
beszélt -
némafilmkorszaknak nevezik. A magyar némafilm-korszak első felvétele
1907-ből
származik, amely II. Rákóczi Ferenc és társai hamvainak Törökországból
való
hazaszállításakor készült. Új műfaj is alakult ebben az időben, az ún.
filmszkeccs,
aminek lényege az volt, hogy a filmképeket időnként színpadi jelenetek
szakították
meg. Az első magyar filmrendezők Uher Ödön és Rónay Dénes voltak.
1911-1912 telén
kezdte meg működését Budapesten az első filmstúdió. 1926-ban
Amerikában készítették
el az első hangosfilmet. A hang, a beszéd megjelenése a filmben a
realista törekvések
térhódítását segítette elő. E korszak legjelentősebb alkotásai Charles
Chaplin: Modern
idők, A diktátor és Orson Welles: Aranypolgár. A II. világháború után az
egész világon
megindult a filmművészet újjászületése. Nagyszerű rendezők egész sora emelte a
filmet művészi
rangra. A magyar filmművészet is sokat változott az utóbbi három évtizedben, több
filmünk aratott
világsikert. Ebben a fejlődésben nagy szerepe van a Balázs Béla
Stúdiónak, amelyet
1958-ban alapítottak. Célja, hogy lehetőséget nyújtson a fiatal
filmművészeknek az
alkotómunkához, a kísérletezéshez. A filmművészet legmagasabb kitüntetésében,
az Amerikai
Filmművészeti Akadémia Oscar-díjában részesült az animációs kisfilmek
kategóriájában
Rófusz Ferenc: A légy (1981) és a külföldi játékfilmek kategóriájában
Szabó István:
Mefisztó (1982) című filmje. E filmeket számos ország vásárolta meg.
Szerkesztette: Lapoda Multimédia
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|
Magyar
Angol
Német