Flegler

Sándor, német történetiró, szül. 1803., meghalt Bensheimban (Nassau) 1892 december 12-én. Előbb Zürichben működött mint tanár, később Nürnbergben a Germanisches Museumnak volt őre. Az 50-es és 60-as években hazánkból sokan meglátogatták és a magyar tudományos Akadémia (1858) külföldi, a magyar történelmi társulat tiszteleti tagjává választotta. Tették ezt pedig azért, mert három derék munkával gazdagította irodalmunkat és hogy e munkákat megirhassa, 60 éves korában megtanult magyarul. Még 1849. ismerkedett meg Zürichben Szalay Lászlóval és a tőle nyert impresszió alatt adá magát hazai történetünk tanulmányozására. Első műve volt: Szalay László élete és munkái, a második: Kölcsey Ferenc élete, a harmadik pedig: A magyar történetirás történelme. Mindhármat ifj. Szinnyei József magyarra fordította (Olcsó Könyvtár). Egyéb művei közül megemlítendő: Die Longobarden in Italien; Zur Gesch. der Post stb. Agg korában még egy nagy munkához fogott: a «Geschichte der Demokratie» megirásához, melynek azonban csak az első kötetével készült el. V. ö. Századok (1893, 60-61. l. és az akadémiában F.-ről tartott emlékbeszédet.

Forrás: Pallas Nagylexikon