Fluor

Kémiai elem, mely vegyületeiben 1 vegyértékü, ritkábban 3 vegyértékü gyökként szerepel; jeleFl. (v. F); atomsulya 19. Schwankhardt Nürnbergben észlelte először, hogy a folypát finom pora és tömény kénsav elegyének a melegítésekor az üveget erősen megmaró gőzök fejlődnek; Scheele 1771. kimutatta, hogy ilyenkor sav fejlődik; e sav mint manapság tudjuk, a fluorhidrogénsav vagy folysav (H Fl). Gay-Lussac és Thenart Lavoisier teoriájának megfelelően e savat is oxigénvegyületnek tekintették. Ampere mondotta ki először, hogy e sav a sósavval analog összetételü s a klórhoz hasonló elem, meg a hidrogén vegyületének tekintendő. Számos kémikus fáradozott a szabad F. előállításával, de kisérleteik csak részben hozták meg a kivánt eredményt, mig legujabban Moisannak (1886) sikerült a tiszta F.-t előállítani. A F. a természetben nagy mennyiségben fordul elő, mint fluorit v. folypát (kálciumfluorid Ca Fl₂) és kriolit (Natriumaluminium fluorid Na₈AlFl₃). Kisebb mennyiségben számos ásvány alkotó része. A csontokban, különösen pedig a fogak zománcában is kevés F.-kálcium van. A növények hamujában, számos ásványos- és ivóvizben, továbbá a tengervizben is kimutatták; ugy látszik, igen elterjedt elem. Moissan a F.-t tiszta F.-hidrogénsavnak elektrolizise utján kapta; a használt edények platinából valók voltak. A negativ elektrod szinte platina, mig a pozitiv elektrod platinairridiumból való. - A F. gázalaku és még a klórnál is erélyesebb, igy vizbe vezetve azt elbontja és ozont fejleszt. A kén és foszfor e gázban meggyuladnak, a szelén, antimon, kristályos bór és szilicium erős fénnyel égnek el benne. A szénvegyületeket hevesen megtámadja. Alkohol, éter, benzol, terpentinolaj és petroleum e gázzal érintkezve lángra lobbannak. A fémeket azonban nem nagy energiával támadja meg, minek okát Moissan abban keresi, hogy az a kis réteg fém-fluorid, ami a felületükön keletkezik, a F.-nak további hatását megnehezíti. - F.-aluminium, l. Aluminium-fluorid: - F.-ammonium, l. Ammonium-fluorid. - F.-barium, l. Barium-fluorid. - F.-kalcium, l. Kalcium-fluorid. - F-hidrogen, l. Hidrogén-fluorid. - F.-kálium, l. Kálium-fluorid. - F.-natrium, l. Natrium-fluorid. - F.-ezüst, l. Ezüst-fluorid.

Forrás: Pallas Nagylexikon