Fodorka
Tarorja, szénakék, cserlevelüfü, gamandor (növ., Teucrium
L.), az ajakosak füve, félcserjéje vagy apró cserjéje, de nagyon eltérő
termetü. Levele tövében a virág magános, ritkán van több együtt. Szirmának csak
alsó ajaka van (egyajaku, l. Ajak), belsejében szőrkoszoru nincs, ez
különbözteti meg a szintén egyajaku Ajugától.
Mintegy 100 faja a földkerekségén szét van szórva, sok a
mediterrán vidéken, hazánkban 11 faj terem. A T. Scordium L. (hagymaszagu v.
vizi F.), vizes helyeken nő, többnyári. Levele nyeletlen, hosszaslándsás,
fürészelt, erős foghagymaszagu, s már Hippokrates orvosságnak használta.
Ugyanezt izzasztó-teának, valamint féregirtónak még ma is használják. A T.
Scorodonia L. és T. Polium L., Horvátország hegyes vidékének nevezetes F.-ja. A
F. fajai erős szaguak, a marha nem igen szereti, több faját orvosságnak
használták; a T. Chamaedrys L. kellemes balzsamosszagu s mint 100 más fü
gyomorerősítő orvosság volt; más fajaival itt-ott kertbe is ültetik. Baumgarten
a Chenopodium Botrys-t nevezi F.-nak. A T. Marum L. vagy Marum verum L., l.
Életfü; Vénus-F., l. Vénushaj.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|