Földáramok

a földből eredő oly áramok, melyeket először a hosszu táviró vezetékeken észleltek. Európában főképen DK-ÉNy-i irányban lépnek fel nagy intenzitással, a többi irányban mindinkább gyengülnek. A F. mintegy 200 km. hosszu vezetéknél lépnek elég élesen és megkülönböztethetően fel, mig ezen alul inkább a földvezetéki áramok nyomulnak elő. A F. nagy távolságoknál, mint p. az európa-amerikai kábel táviróösszeköttetésnél oly zavarólag hatnak, hogy az akadálytalan távirás miattuk a rendes eszközökkel nem lehetséges. Még jobban zavarják a telefont. Ezen érzékeny készülékben már 100 km. hosszu vonalakon is a F. oly zörgést és recsegést okoznak, hogy a zavartalan beszélgetés alig lehetséges, miért már ez okból a telefonoknál kisebb távolságoknál is tiszta fémköröket kell használni. Nálunk 1882-83-ig 13 hónapon Fröhlich Izor egyetemi tanár tett a F.-ra vonatkozó méréseket. Az eddigi megfigyelések szerint: 1. A földáram annál erősebb, minél hosszabb vonalon figyeljük meg, az összefüggés azonban nem áll egészen egyszerü arányban. 2. Van napi és évi maximum és minimum. A napi maximum a nap felkelte és lemenetele után 2 órával, a minimum a nap felkelte és lenyugta előtt 2 órával lép fel. 3. A földáramok és a mágneses erő horizontalkomponensének változása között összefüggés van. 4. Mig a napi és évi változások a föld különböző pontján a helyi idő ugyanazon szakában, tehát a nap ugyanazon állásában lépnek fel, addig a nagyobb változások a föld minden pontján egy időben lépnek fel. L. még Földmágnesség és Földvezeték.

Forrás: Pallas Nagylexikon